2015. április 27. – Hétfő
Abban az időben így szólt Jézus: „Bizony, bizony, mondom nektek: Aki nem a
kapun megy be a juhok aklába, hanem máshol, az tolvaj és rabló. Aki
viszont az ajtón megy be, az a juhok pásztora. Az őr ajtót nyit neki, a
juhok pedig hallgatnak szavára. Nevükön szólítja juhait, és kivezeti őket.
Miután mind kivezette, előttük halad, és a juhok követik, mert ismerik a
hangját. Az idegent nem követik, sőt elfutnak tőle, mert az idegen hangját
nem ismerik.” Jézus ezt a hasonlatot mondta nekik, de ők nem értették meg,
hogy miről beszél. Jézus ezért így folytatta: „Bizony, bizony, mondom
nektek: Én vagyok az ajtó a juhok számára. Akik előttem jöttek, azok
tolvajok és rablók. Nem is hallgattak rájuk a juhok. Én vagyok az ajtó:
aki rajtam keresztül megy be, az üdvözül, ki- és bejár, s legelőre talál.
A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért
jöttem, hogy életük legyen, és bőségben legyen.”
Jn 10,1-10
Elmélkedés:
Jézus beszédeinek sajátossága, hogy példabeszédeket használ, azaz
képekkel, hasonlatokkal világítja meg mondanivalóját. A tapasztalat
szerint hallgatósága így könnyebben megérti üzenetét. Különösen is szükség
van e képes beszédre, amikor önmagáról, származásáról és küldetéséről
beszél. Hogyan tudja megértetni a néppel, hogy ő Isten, bár emberi
valóságában áll előttük? Hogyan tudja elfogadtatni, hogy a mennyei Atya
küldötte? Hogyan tudja meggyőzni az embereket, hogy ő valóban Isten Fia?
A mai evangéliumi részletben ilyen hasonlatokat foglal össze János
evangélista, aki egyben azzal indokolja Jézus hasonlatokban gazdag
beszédmódját, hogy az emberek nem értették meg őt. A kapun bemenő jó
pásztorról és a nyájhoz más módon közeledő tolvajokról van szó, illetve
arról, hogy a juhok csak a pásztor hangját követik, az idegentől elfutnak.
Jézus tehát azt állítja magáról, hogy ő a jó pásztor, azaz érdemes őt
követni. Saját tanítását ezzel megkülönbözteti kora más
törvénymagyarázóinak tanításától, jelezvén, hogy azokat nem érdemes
követni.
Napjainkban sokan fellépnek a nép vezetésének és a közvélemény
alakításának igényével. Érdemes mindenkor megnéznünk, hogy kinek a
megbízásából, kinek az érdekében cselekszenek. Csak a maguk dicsőségét és
felemelkedését kívánják vagy valóban a népet akarják szolgálni?
© Horváth István Sándor
Imádság:
Istenünk, Te megvilágosítasz minden embert, aki e földre születik. Kérünk,
ragyogja be szívünket kegyelmed fénye, hogy mindig azt gondoljuk és
tegyük, ami méltó Hozzád, Előtted kedves, és őszintén szeressünk Téged.
Amen.