Száműznék a hittant az iskolából

2012.12.29 16:38

Száműzné a hitoktatást az iskolákból és ellenzi az egyházak költségvetési finanszírozását is, ezért a Horvátország és a Vatikán közötti szerződés felülvizsgálatát kéri a Horvát Néppárt-Liberális Demokraták (HNS) ifjúsági tagozata - írja a helyi sajtó hétfőn.

Olaszországhoz és más államokhoz hasonlóan az állampolgároknak kellene eldönteniük, hogy az általuk befizetett adó egy részét az állam az egyházak működésére szánja-e vagy sem - idézi a Novi list című fiumei (rijekai) napilap Zvonimir Klobucart, a párt ifjúsági tagozatának elnökét, aki hozzáteszi, hogy a szakszervezetek részére is nyilatkozat alapján vonják a támogatást a munkavállalók béréből.

A fiatal liberális demokraták ellenzik az iskolai hitoktatást is, mert szerintük a tanintézmények 99 százalékában csak katolikus hittant lehet hallgatni. Úgy vélik, ezáltal diszkriminálják a gyermekeket, illetve sérül az alkotmányjogi egyenlőség.

A néppárti fiatalok felülvizsgálnák a vatikáni szerződést is, mert úgy gondolják, hogy a gazdasági és pénzügyi válságra való tekintettel az állam túl sokat költ a vallási közösségekre. Hivatalosan 300 millió kunáról van szó évente, de az egyesületi és egyéb tevékenységeket, a hitoktatók fizetését is beleszámítva, az összeg eléri az egy milliárdot - írja a lap Klobucarra hivatkozva.

Habár a HNS vezetősége hangsúlyozza, hogy az ifjúsági szervezet önálló, Nada Turina-Djuric néppárti képviselő szerint a legfrissebb népszámlálási adatok majdani közzététele megnyithatja ezt a tabutémát. Horvátország többnemzetiségű és többvallású ország, de már maga az a helyzet, hogy az iskolák többségében csak katolikus hittan van, "megkérdőjelezi az ilyen megoldás alkotmányosságát" - véli a Novi listben a párt rijekai regionális vezetője.

A legutóbbi, 2001-es népszámlálási adatok szerint Horvátország 4 és fél milliós lakosságának közel 88 százaléka római katolikus, 4,4 százalék pravoszláv, 1,3 százalék muzulmán, míg a más vallásokat követők száma kevesebb, mint 1 százalék. A hitoktatás nem kötelező, hanem választott tárgyként szerepel az alap-  és középfokú iskolák órarendjében. A nem katolikus tanulók számára azonban csak egyes, általában jelentős kisebbségi diáklétszámú iskolákban biztosított az egyéb vallású hittan- vagy etikaóra. (Kitekintő.hu)