Német figyelmeztetés a Fednek

2013.02.07 12:59

Forrás: Zerohedge.com

Az Egyesült Államok után Németország rendelkezik a legnagyobb aranytartalékkal a világon. A 80-as évek óta ennek az aranykészletnek a javát a New Yorki Fed páncéltermében őrzik (ami a készlet 45%-a, szemben a Londonban tartott 13, a párizsi 11 és a Frankfurtban lévő 31%-kal).

Ennek ismeretében jó tudni, hogy a Bundesbank január 21-én bejelentette, a New Yorkban elhelyezett aranykészlet nagy részét, a Párizsban tartott készletnek pedig az egészét hazaszállítják Frankfurtba.

A New York Times a következőket írta:

Németország aranykészletének csaknem a fele, sok milliárd dollár értékű geopolitikai történelem, a New Yorki Fed páncéltermében van elásva Manhattan utcái alatt.

A német központi bank azonban bejelentette, hogy ennek jelentős részét, pontosan 300 tonnát, szeretne visszakapni.

A Bundesbank szerdán jelentette be, hogy készleteit elkezdi hazaszállítani, azzal a céllal, hogy a német aranykészlet legalább fele, a jelenlegi nem egészen egyharmadhoz képest, 2020-ra a Bundesbank páncéltermeibe kerüljön, nyilatkozta a bank.

A lépés részeként a Banque de France párizsi páncéltermében őrzött 374 tonna egészét hazaszállítják, ami a teljes készlet 11 százaléka. A Bundesbank illetékesei sietve hozzátették, hogy a döntésnek semmi köze a franciákba vetett bizalom esetleges megrendüléséhez. Ehelyett a döntést azzal indokolták, hogy a két ország most már közös valutát használ, így már nincs szükség biztosítékra az árfolyameltérések fedezetéül.

A bejelentést a szokásos politikai nyilatkozatok kísérték, kihangsúlyozva, hogy a német döntést nem az amerikai Fed vagy a francia központi bank iránti bizalomhiány motiválta, az üzenet azonban így is egyértelmű: Németország látja az írást a falon és biztonságban akarja tudni saját aranyát.

Ne felejtsük el, hogy Németország az elmúlt két év java részét a pénzügyi káoszra való felkészüléssel töltötte. 2011 ősze óta a következő intézkedéseket hozta:

  1. Új törvényeket fogadott el, amelyek lehetővé teszik Németország kilépését az eurózónából, az EU tagság megőrzése mellett.
  2. 480 milliárd euró előirányzásával felfrissítette a Különleges Pénzügyi Piaci Stabilitási Alapot (SoFFin), és egyúttal utat biztosított a német bankok számára, hogy megszabadulhassanak eurózónabeli kötvényeiktől, amennyiben ez szükségessé válik.
  3. Olyan reformokat vezetett be, amelyek lehetővé teszik, hogy szükség esetén akár 30 napra lezárják a német határokat (hogy az emberek és a tőke ne hagyhassa el az országot).
  4. Létrehoztak egy munkacsoportot, hogy felmérje egy esetleges görög kilépés, valamint egy esetleges francia összeomlás gazdasági hatásait.
  5. Franciaországban őrzött teljes aranytartalékát és az Egyesült Államokban lévő készletek egy részét hazaszállíttatja.

Ezek igazolható tények, amikről a nyugati média nem szeret beszélni, pedig a pontok összekötése már nem is olyan nehéz: Németország olyan tartalékterveket léptet életbe, amelyek segítségével tűzfalat húznak saját pénzrendszerük köré, az EU esetleges összeomlása esetére.

 

Végezetül pedig érdemes megemlíteni milyen drámai mértékben romlott a világ központi bankjai közötti kapcsolat.

A válság 2008-as kirobbanása óta a világ központi bankjai összesen 10.000 milliárd dollárt pumpáltak a globális pénzrendszerbe. Minden fontos központi bank, Németországtól az Egyesült Államokon keresztül egészen Kínáig le akarja értékelni saját valutáját az export élénkítése és az adósságterhek csökkentése érdekében (még Kína is több mint 200 százalékos GDP arányos adóssággal küzd, a valós adatok szerint).

Ez a leértékelési verseny vezetett a világ központi bankjai közötti feszültség erősödéséhez. Ezt soha nem fogjuk saját szájukból hallani, hiszen minden központi bank elsődleges feladata az lenne, hogy erősítse a rendszerbe vetett bizalmat.

A látszólagos jó szándék és az időnkénti szükségszerű összehangolt intézkedések vékony máza alatt azonban egyre kézzelfoghatóbb a feszültség. A dollár minden egyes leértékelése felveri az euró árfolyamát, ami árt a német exportnak és felbőszíti a Bundesbankot.

A Bundesbank tavaly ősszel már leadott egy figyelmeztető lövést, amikor bejelentette, hogy auditálni fogja a New Yorki Fednél letétbe helyezett aranykészletét. Aki nem tudná, még soha egyetlen nagy pénzügyi importőr sem kérdőjelezte meg a Fed megbízhatóságát. Az őszi bejelentéskor pedig Németország még csak nem is utalt arra, hogy az aranyat el is akarná szállíttatni.

Visszatérve a jelenhez pedig azt látjuk, hogy Németország nemcsak auditálta és ellenőrizte a Fednél letétbe helyezett aranykészleteit, hanem haza is akarja vinni. Egyszerűen fogalmazva ezzel Németország azt mondta, hogy A) nem bízik a Fedben és B) elege van az eddigi játszadozásból.

Az idő előrehaladtával a helyzet valószínűleg tovább romlik. Maga a tény, hogy Németország teljes franciaországi aranykészletét hazaszállítja, nem sok jót ígér a francia-német kapcsolatok szempontjából, főleg ha a helyzet egyéb tekintetben is éleződik. Nem mintha Európa arról lenne híres, hogy az egyes államok jól kijönnek egymással…(idők jelei)