Keresztényüldözés ma

2015.07.23 13:43

Amiről Ferenc pápa hallgat: kik üldözik a keresztényeket?

 
 

Keresztre velük!

 
 

„Imádkoznunk kell azért, hogy Ferenc pápa meglássa: az iszlám fundamentaliz-mussal való konfliktus ugyanolyan sorsdöntő a keresztény egyház, mint a zsidóság számára” – írja a hétvégi „békeima-csúcstalálkozó” előtt megjelent cikkében a Jerusalem Post publicistája, Isi Liebler. A pápa közel-keleti látogatása során ugyan általánosságban elítélte a térségben zajó keresztényüldözést, ám sem konkrét áldozatokat, sem konkrét felelősöket nem nevezett meg. Közben pedig egyre több riasztó hír érkezik arról, hogy az iszlám kalifátus megteremtéséért harcoló fegyveres terrorhadseregek egymás után néptelenítik el a Közel-Keleten a még megmaradt keresztény közösségeket is. A kereszténység szülőhelye hamarosan ugyanolyan sorsra juthat, mint Észak-Afrika, amely egykor – az iszlám hódítások előtt – az egyház egyik legerősebb bázisa volt, ám ahol mára szinte teljesen megszűnt a kereszténység jelenléte.

Ferenc pápa úgy tűnik, hogy mindenkit hajlandó a béke emberének elfogadni, a tényektől függetlenül. Szó nélkül odaállt imádkozni a Betlehem melletti biztonsági falhoz, annak ellenére, hogy azon a holokausztot durván relativizáló feliratok voltak láthatók. „Betlehem olyan mint Varsó” – állt az egyik graffitin, csupán néhány méterre a pápa lehajtott feje mellett. Az egyházfő nem tett említést arról, hogy a fal a 2000 és 2002 közötti tömeggyilkos intifáda után épült, a gyerekeket, nőket és időseket válogatás nélkül gyilkoló palesztin terroristák elleni védekezésül.

A pápa Jeruzsálemben testvéri ölelésben részesítette Muhammad Husszein sejket, aki vad antiszemitaként a zsidóságot Allah ellenségeinek tartja, jogosnak tartja az öngyilkos merényleteket és rendszeresen azzal vádolja Izraelt, hogy az Al-Aksza mecset elpusztítására törekszik. Néma maradt akkor is, amikor Fuad Twal latin pátriárka Betlehemben az izraelieket Heródes királyhoz (értsd: a gyerekgyilkos mészároshoz) hasonlította. Abbasz elnököt is a szokásos nyugati mantra szerint a „béke emberének” nyilvánította, említést sem téve az ellenőrzése alatt álló területen zajló antiszemita propagandáról (nem is beszélve a palesztin egységkormányba befogadott Hamasz gázai terrorjáról, ahol már mutatóban sem maradtak keresztények). Nem helyesbítette Abbászt, aki rendszeresen palesztinnak állítja Jézust. Ha pedig a pápa nem áll ki Jézus mellett, akkor miért kellene ezt elvárni világi politikusoktól?

A Vatikán az utóbbi évtizedben egyszer próbált meg – óvatosan – emlékeztetni arra, hogy milyen veszély fenyegeti a világot az iszlám fundamentalizmus terjedése által. XVI. Benedek 2006-ban a regensburgi egyetemen tartott beszédében idézte II. Manuel Palaiologos bizánci császárt, aki szerint Mohamed „semmi olyan újdonságot nem hozott, ami ne lenne gonosz és embertelen, mint amilyen a parancsa is, hogy kard által hirdessék a hitet, amelyet prédikált”. A pápa a beszédében jelezte, hogy ezt a véleményt túlzónak tartja, ám szavai mégis olyan felzúdulást váltottak ki, hogy azóta a Vatikán még véletlenül sem bírálja az iszlám fundamentalizmust. Ez a szándékos vakság is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt években egyre erőteljesebbek és módszereikben egyre brutálisabbak lettek a keresztényellenes iszlám támadások, Indonéziától Nigériáig, Szudántól Irakig. Az elmúlt hetek eseményei azt jelzik, hogy a pápa közel-keleti útja inkább bátorítást adott a dzsihád harcosai számára, akik azt látják, hogy a keresztény világ morális vezetője egyetlen szóval sem bírálja őket. A nemzetközi média pedig a jól bevált módszerrel egymástól elszigetelve mutatja be az eseményeket, a pakisztáni Karacsi repülőtere elleni támadástól kezdve a nigériai lányrabló tömeggyilkosokon át a szíriai terrorig, anékül, hogy összekötné a felháborító események mögötti világnézetet és vallási ideológiát.

Ninive ostroma

Tömeges exodus indult meg június elején a második legnagyobb iraki városból, Moszulból, miután az Iraki és Levantei Iszlám Állam (Islamic State of Irak and the Levant – ISIS) elnevezésű szunnita terrorszervezet elfoglalta a közel kétmillió lakosú települést. A város az ősi Ninive romjai mellett épült fel, és a környező tartomány ma is Ninive nevét viseli.

A félmillió menekült között több mint ezer keresztény család is található, akik az ország biztonságosabb területein igyekeznek meghúzódni. A World Watch Monitor hírszolgálat helyi jelentése szerint az iszlamista fegyveresek módszeresen végigkutatják a Moszul környékén fekvő keresztény falvakat valamint kolostorokat is, így a város és környéke gyakorlatilag kereszténymentes övezetté vált.

A menekültek csak annyit vihettek magukkal a személyes holmijukból, ami a kezükben egy szatyorban elfért. Beszámolóik szerint a terrorszervezet tagjai elmondták nekik, hogy olyan egységes szunnita iszlamista államot (kalifátust) akarnak létrehozni a Közel-Keleten, ahol a keresztényeknek csak az iszlámra való áttérés marad az egyetlen opció az életben maradásra. Akik erre nem hajlandók, azokra halál vár. „Hiába menekülünk el egyik városból a másikba, úgyis utolérnek bennünket. Azok a keresztények, akik a kurd területeken élnek, most biztonságban gondolják magukat, pedig rájuk is sor kerülhet. Egyetlen lehetőséget látunk, azt, ha Európába tudunk emigrálni, talán ott meghúzhatjuk magunkat” – mondta a World Watch Monitornak egy iraki menekült.

A támadás a nemzetközi csapatok kivonása óta a legjelentősebb iszlamista offenzíva Irakban. Mintegy 3000 ISIS-fegyveres hatolt be június 6-án Moszulba. A helyi kormányerők harc nélkül elmenekültek, a tisztek és a rendőrség tagjai az egyenruhájukat eldobálva igyekeztek eltűnni az iszlamisták szeme elől. A városban teljes a káosz: a fegyveresek kirabolták a bankokat és a közintézményeket, valamint számos épületet felgyújtottak. Megszűnt a víz- és az elektromos ellátás. A terroristák a Moszuli Egyetem 70 női hallgatóját – a nigériai Boko Haram módszerét követve – túszul ejtették, csakúgy mint 28 török kamionsofőrt. A városi börtön mintegy 3000 foglyát azonban szabadon engedték. 

A beszámolók szerint a szunnita csoport egy része Szíriából érkezett Moszulba, miután a két ország között gyakorlatilag nincs határellenőrzés. A bagdadi parlament szükségállapotot hirdetett, de a kormányzat tehetetlenségére jellemző, hogy felajánlották, fegyvereket adnak azoknak a civileknek, akik hajlandók „megvédelmezni az országot”.

A legsúlyosabb büntetés

Az ISIS Szírában még brutálisabb módszerekkel harcol a kereszténység ellen. Az ország keleti és északi tartományaiból az utóbbi hónapokban rendszeresen érkeznek olyan beszámolók, amelyek szerint az iszlamista terroristák a megszállt településeken nyilvános kivégzéseket tartanak és a meggyilkolt embereket utána elrettentésképpen „keresztre feszítik”.

Az ISIS a Koránból vett idézettel támasztja alá a keresztrefeszítést, mondván a Mohamed által írt szent könyv egyik verse ezt a kivégzési formát is felsorolja azon büntetések között, amelyekkel az „Allah és Küldöttje ellen harcolókat” sújthatják. (5. szúra 33. vers). Ez a szakasz a keresztre méltó bűnösök közé sorolja azokat is, akik „romlást idéznek elő a földön”, amely minden olyan vallásra és világnézetre alkalmazható, ami szemben áll az iszlám érdekeivel.

A szunnita terroristák az általuk ellenőrzött területeken kötelező adót (dzsizja) vetnek ki a keresztényekre és más „hitetlenekre”. Megtiltják számukra a vallási jelképek, köztük a kereszt viselését, nem imádkozhatnak muszlimok közelében, nem bővíthetik templomaikat és nem is újíthatják fel azokat. Ezek szintén a Koránban szereplő utasítások (9. szúra 29. vers), amelyek bármilyen vélt vagy valós megsértése esetén életbe lépnek a legsúlyosabb büntetések, köztük a keresztrefeszítés, amelyet az utóbbi hetekben már élő embe-reken is alkalmaztak Szíriában olyan személyekkel szemben, akiket aposztáziával, vagyis az iszlám hit elhagyásával vádoltak meg. Az ISIS emellett széles körű börtönhálózatot is fenntart, ahol rendszeresen megkínozzák a vallási okokból fogvatartottakat.

Török áfium

A Törökországot kiemelt stratégiai partnerének tekintő magyar kormány számára is figyelmeztető jel lehet az, hogy az ankarai hatóságok sorozatosan tiltják le a keresztény felekezetek weboldalait, különösen a gyorsan növekvő protestáns közösségek internetes megjelenéseit. A blokkolt oldalakon a kampányról beszámoló Hürriyet című napilap szerint egy felirat jelenik meg, azzal a figyelmeztetéssel, hogy „pornográf tartalom” miatt az elérést megszüntették.

Az eljárásról a török parlament egyik keresztény tagja, Aykan Erdemir azt mondta, hogy „megalázó, kicsinyes és rágalmazó”, ami még az Erdogan-kormány kisebbségi jogokat korlátozó politikájához mérten is kirívó.

Különösen veszélyeztetve érzik magukat az iszlámról áttért keresztény hívők. Egy ilyen lelkész, Ahmet Guvener azt állítja, hogy az élet minden területén hátrányba kerül más török állampolgárokkal szemben. A telefonját 2007 óta lehallgatják, a hatóságok szerint az ő érdekében, miután a városban korábban három keresztényt elraboltak, megkínoztak és megöltek. Guvener szerint a rendőrség és az ügyészség a kereszténységet tartja az egyik első számú veszélyforrásnak, mióta megsokasodtak a kormányzattal szembeni tiltakozások. „Paranoia uralja az országot a missziós tevékenységekkel kapcsolatban, mert attól tartanak hogy egyre több muzulmán térhet át keresztény hitre” – állítja Aykan Erdemir, aki a parlamentben kezdeményezte a kisebbségeket sértő és fenyegető kijelentésekkel szemben egy „gyűlöletbeszéd-törvény” megalkotását. Ennek elfogadására azonban kevés az esély, miután az Erdogan-kormányzat éppen a társadalom megosztásában, a diszkriminációban és a gyűlöletbeszéd alkalmazásában érdekelt.

Emberi jogi szervezetek Törökországot tartják felelősnek azért is, hogy a szíriai határ közelében fekvő örmény keresztény falvakból március óta több mint 3000 hívőt üldöztek el az al-Kaidával szövetségben lévő iszlamista fegyveresek, akik támogatják az ISIS céljait egy átfogó kalifátus megalapítására.

Kessab a legészakibb szír város, amely március 22-én került a felkelők kezére. A támadók több mint 80 örmény keresztényt meggyilkoltak. Amikor a szír kormányhadsereg ellentámadást indított, egy török vadászgép lelőtte az Asszadhoz hű hadsereg egyik MIG-23-as repülőgépét. Az ankarai védelmi minisztérium szerint az incidens során a szír vadászgép megsértette Törökország légterét, ám a helyiek úgy vélik, hogy a támadás kifejezetten azért történt, hogy a törökök akadályozzák az örmény falu felszabadítását. Az eset az éppen száz évvel ezelőtt történt örmények elleni török népirtás emlékét idézi fel, amikor a világ legrégebbi keresztény nemzetének leszármazottaival szembeni irtóhadjáratnak több mint egymillió ember esett áldozatul.

Forrás:

http://hetek.hu/hit_es_ertekek/201406/amirol_ferenc_papa_hallgat_kik_uldozik_a_keresztenyeket