Kedves Testvéreim a Szűzanya Szeplőtelen Szívében!

2014.02.02 12:03

 

 

A Máriás Papi Mozgalmunk újévi Körlevelét szerettem volna leközölni, de még nem jutott el hozzám. Tudniillik, Gobbi atya, mint nemzetközi felelős, minden újév, azaz január elsejei keltezéssel elküldte minden nemzeti felelősnek, persze, ahol volt aktív kapcsolat és felelős, hogy ők továbbítsák a területi felelősöknek. Mi igyekeztünk eljutatni a Mozgalmunk tagjaihoz, vagyis akikkel volt kapcsolatunk az adott körzetben, esperesi kerületben, sőt ha lehetett, még távolabbra is. Ha másként nem, de általában a Mária kora folyóiratunk évi első számában megtaláltuk. Majd ezt a hagyományt követte Gabrielli atya is, valószínű tehát, hogy Larroque Lourent jezsuita atya, jelenlegi nemzetközi felelősünk is hasonlóan cselekszik.   Remélem, előbb utóbb el fog jutni hozzám az idei is, mert nagyon rendkívüli, lényeges és mély változások történtek az elmúlt egy év alatt Anyaszentegyházunk  életében. Az eltelt időszak megmutatta, hogy a Vatikánban „új szelek fújdogálnak”, hogy honnan és merre, kezd egyre nyilvánvalóbbá válni. Ezek a változások most már igazolják, hogy a próféciákban, üzenetekben feltárt események, konkrét kibontakozása, megvalósulása elkezdődött, sőt  a gyors beteljesedése felé halad, mindenben, ahogy meg van írva a Szentírásban, és a hiteles magán kinyilatkoztatások megvilágítják!

És ezzel el is érkeztünk a Körlevél első pontjának témájához, de előbb meg szeretném indokolni - mi vezetett ehhez a merész vállalkozáshoz? Az a belső felismerés, amely előre ledöbbentett, nekem kell a Körlevelünket megírjam,  azok számára, akikhez küldetésem van, rám vannak bízva, hogy  a hivatalos lelkiségi elöljáróim nyilatkozatának ismerete nélkül is kifejtsem álláspontomat, mint területi felelős.

Egy nagyon párhuzamos és időszerű hasonlat: - bevonulok katonának, természetesen közlegénynek, elkezdődik a kiképzés, hamarosan kineveznek szakaszvezetőnek, majd tisztnek, amire csak utóbb jövök rá, amikor a főparancsnokságon időről-időre a haditervek megvitatása alkalmával, hiába várom, hogy még valaki más is megjelenjen a frontszakaszunkról, nincs más, aki volt, nyugdíjba vonult, a többi főtiszt vonakodott ettől a megbízatástól. A lehető legjobb kiképzésben részesültünk, ki-ki képessége, rátermettsége szerint, hisz az utolsó, döntő ütközetre készül mind a két tábor. Tehát minden frontszakasz és alegység, önállóan is képes kell hogy legyen cselekedni, küzdeni a diadal érdekében, a lehetséges legkisebb veszteségekkel, mert a kiképzés végén, az ütközet előtt derült ki: - köztünk kémek és árulók is voltak, vannak! A főparancsnokságot is tönkre fogják tenni, sőt az ellenség átveszi az irányítását, - és persze a kommunikációs rendszert is, - tehát partizánharcra is be kell rendezkedni. És ami a legmeglepőbb – valószínű - hiába, hogy modern fegyverekkel és felgyorsult világban élünk, a csata pár évig el fog húzódni, a szentmise eltörlésétől  kezdődően is minim három és fél év, 1260 nap. Ahhoz kétség nem fér, végül a Diadal  miénk lesz. Boldog aki a fentiek tükrében megérti az alábbiakat! „Van füle, és hall, van szeme és lát is, tehát értő-nyitott szívvel rendelkezik”! Akkor a jeleket felismeri és felkészül a legrosszabb forgatókönyvre is, idejében, az események bekövetkeztekor pedig nem omlik össze, nem esik kétségbe, sőt, képes lesz segíteni a környezetében élő összezavarodott testvéreinek!

Az elmúlt év mérlege

 A Máriás Papi Mozgalom és a Máriás Mozgalom folyóirata a Mária kora 2013. 4. számának cikkét A pápával mindenkor alapján elemzem az eseményeket, kijelentéseket, történéseket. (A folyóirat évente négyszer jelenik meg). A bevezetőben fontosnak tartom leközölni a Tartalomjegyzéket, amelyet a folyóirat nem tartalmaz, valószínű azért, mert Belső használatra! szolgál.

Mária hite (Ferenc pápa bevezető beszéde a római Szent Péter-téren a hit évében meghirdetett Mária-napokon) ... (Vatikáni Rádió/Magyar Kurír)  …3. oldalon.

A pápával mindenkor (a cikkíró Anonymus) ...4, 5, 6. o.

A felajánlás ereje (Anonymus) ...6, 7, 8, 9, 10. o.

Interjú egy Norvégiában élő orosz anyával (Irina Bergsettel a „Zavtra” újság szerkesztője, Andrij Fefelov beszélget.) ...11, 12, 13, o.

Reflexió az orosz édesanyával, Irina Bergstetel készült interjúra (amv) ...14, 15. o.

Ma már szinte tilos ilyet mondani, de a nemiség nem vicc (Forrás: TKKBS) ...15, 16. o.

A SNAP főnöke beismerte a bíróságon, hogy hamis információkat publikál (RV) ...17. o.

Állóháború (-amv-) ...17. o.

Úgy tűnik, hogy már kezd virradni  (Anonymus) ...17, 18, 19. o.

ÚJ EVANGELIZÁCIÓ (Anonymus) ...19, 20, 21, 22. o.

Isten három személyben (Frantisek Dancák: Bránou viery) ...22, 23. o.

Ismét: „MENETELÉS RÓMÁBA” (Massimo Introvigne, La Nouva Bussola) ...24. o.

Megemlékezés (Dr. Berkes Dezső) ...24, 25. o.

Mária mindenütt a világon gondoskodik gyermekeiről (Rayard 07) 25, 26. o.

 

A pápával mindenkor

 

„A pápa még sohasem volt ennyire a fény birtokában, mint ma, hogy általa titeket a világosság és az igazság útján vezessen.” (1979. 3. 25.) Ezzel a Kék könyvből vett üzenet-idézettel kezdődik és végződik a cikk, és még két alkalommal benne előfordul. Kétségtelen, az üzenet elhangzásakor II. János Pál pápa idejében, valóban igaz kijelentés volt, visszatekintve most 35 év távlatából is helytálló! De ezt ráerőltetni, alkalmazni „Róma püspökére” máma, majdnem egy éves tevékenysége láttán, enyhén fogalmazva is „túlzás a javából”. Folytatom az idézeteket, hozzáfűzve azt amiket elhallgat Anonymus.

„Ferenc pápa nem mond semmi újat, csak rég ismert és természetes dolgokat, és ezeket egészen egyszerűen mondja. – A keresztény számára a remény maga Jézus! – Újszerű? Nem! – Ne féljetek az árral szemben menni! – Újszerű? Nem! – Egy keresztény nem lehet antiszemita! – Ez valami újszerű? Nem!”

Kezdjük azzal amit mellőzött, beiktatásától kezdve: a katolikus köszöntést, soha nem említette! Helyette a jó napot, jó ebédet! Újszerű? Igen! A „Szentmiséi” bemutatásakor nem hajt térdet az Oltáriszentségben megjelenő Úr előtt! Újszerű? Igen! Nem költözött be az Apostoli palotába, a Vatikánba! Újszerű? Igen! De mindenek csúcsa, a Tanítványok meggyalázása, ami nem más mint az Igazi Mester megvetése, kicsúfolása az egész világ előtt ! A Nagycsütörtöki lábmosása, amikor bűnözők lábait mosta egy börtönben! Volt ilyen még a pápaság történelmében? Nem! Újszerű? Igen!

„A hit ajándék, amely a Jézussal való találkozásból indul ki, aki egy valós személy, nem egy spray-Isten, aki egy kicsit mindenhol jelen van, de igazán nem lehet tudni, hogy ki is.” (Bergoglió bíboros gyöngyszemei – Bbgy.) Erre csak egy megjegyzésem van: Az a személy aki így nyilatkozik, az Úr Jézusról és a hitről, még egy plébánia vezetésére is alkalmatlan! Mert a Pokol széles útja garantált, számára és  a követői számára, biztos célba érést jelent - oda! – ha valamilyen csoda hatására fel nem ébrednek, amíg nem lesz túl késő.

Az egyház a szeretet története, nem egy bürokratikus szervezet”. (Bbgy.) Ez a mondata is egy nagy blöff! De összefüggésben idézek a fenti elferdítés korrigálására – KEK – ból: 769. „Krisztus dicsőséges eljöveteléig – az  Egyház zarándokútját járja a világ üldözései és Isten vigasztalásai közepette. Itt a földön tudja, hogy számkivetésben van, távol jár az Úrtól. Az Egyház és általa a világ beteljesedése a dicsőségben csak nagy megpróbáltatások árán valósul meg!” 770. „Az Egyház a történelemben van, ugyanakkor fölötte is áll. Csak a(z) – (igaz)hittel megvilágított értelem – láthatja meg látható mivoltában azt a lelki valóságot, mely az isteni életet hordozza”. 771. (Jézus) „Krisztus szent Egyházát ezen a földön látható szervezetként alapította és tartja fönn szüntelen, s általa árasztja mindenkire az igazságot és a kegyelmet”. (De nem mindenki ismeri el az igazságot, és fogadja be a kegyelmet, ezért nem mindenki üdvözül! – az értelem és szabad akarati döntés személyes. De hit nélkül nem működik, hiába van villanyhálózat, égő, és minden kellék, ha nincs áram a vezetékbe, azt pedig rá kell kapcsolni a Fővezetékre!).

„Az Egyház egyszerre:

-          „hierarchikus szervezettel ellátott társaság (közösség) és Krisztus misztikus Teste”

-          „látható gyülekezet és lelki közösség” (egy és ugyanazon hitben, megmásíthatatlan törvényekben, és egy hiteles fejhez kapcsolódva, ellenpápa kizárva)

-          „földi Egyház és mennyei javakban bővelkedő Egyház”

Ezek a dimenziók együtt alkotnak „emberi és isteni elemekből álló, egyetlen összetett valóságot”. (Tehát illik tisztelettel és felelősségteljesen nyilatkozni az Egyházról.)

2013. október 13.

„A pápa gyakran felszólít, hogy imádkozzuk a rózsafüzért. Személyes spiritualitása erős máriás alapokon áll. (???) Ezért nem meglepő, hogy október 13-án az egész világot felajánlotta a Fatimai Szűz Máriának” (És ezt a bevezető üzenet-idézet ismétlésével támasztja alá a cikk írója.)

„A világ különféle máriás mozgalmainak képviselői betöltötték a Szent Péter-teret, és örömmel várták ezt az eseményt, várták a Szentatyának és a Fatimai Szűzanya kegyszobrának az érkezését, amelyik a jelenések kápolnájában áll. Csak egészen kivételesen hagyja el a helyét: ez történt 1984. 3. 25-én, amikor II. János Pál pápa felajánlotta a világot Mária Szeplőtelen Szívének, és ezzel teljesítette a Szűzanya feltételét. (valóban? NEM!). Majd 2000-ben – akkor II. János Pál pápa személyes kívánságára ismét elhozták ezt a kegyszobrot.

Ez történt most is, a hit évében meghirdetett Mária-napokon, az utolsó Fatimai jelenés és a napcsoda évfordulóján. E két nap alatt a jelenések kápolnája üres Fatimában. A templom előtti nyílt térre megérkezik a Szentatya – nagyon komoly arccal jön. A jelenlevők meglepődnek: Mi történt vele? Amikor a Szűzanya kegyszobra ünnepélyes felvonulásban az obeliszktől a pápai emelvényhez érkezett, a pápa elébe ment. Ekkor a zarándokaink, egy autóbusznyi ember, cönákulumunk tagjai, akik a második sorban foglaltak helyet, nemcsak a kivetítőn láthatták őt, (a pápát), hanem közvetlenül az arcára nézhettek, komoly volt, majdhogynem elgyötört, olyan kifejezéssel, mintha üldöznék. Az emberek halkan kérdezgették: Mi ez, mit tettek vele? Vagy csak fáradt?

A tekintet! Mennyire fontos! Mennyi mindent el lehet mondani egy tekintettel! Gyengéd érzelmeket, bátorítást, részvétet, szeretetet, de szemrehányást, irigységet, gőgöt, sőt gyűlöletet is. Gyakran a tekintet többet mond a szavaknál, vagy kifejezi azt, amit a szavak nem tudnak vagy nem mernek elmondani!” (ez az idézet Róma püspökének szavai). És ezek a szavak megerősítették azt a sejtést, hogy a Szentatyát valaki megakadályozta abban, hogy mondjon valamit. Sőt, még szombaton, de még a következő napon, vasárnap (is a „találkozás” hatása alatt volt.) Megfeledkezett arról, hogy uralkodjon a tekintetén, (vagy egyszerűen nem is tudott), egy bizonyos pillanatban mintha levegő után kapkodott volna. Ilyen volt a tekintetek párbeszéde, amivel többet lehet mondani, mint a szavakkal! Mindamellett, hogy fennállt ez a csend, és a médiák ezt az eseményt szinte észre sem vették, nem is tartották figyelemre méltónak”.

(Mi, akik olvassuk az írországi üzeneteket, emlékezzünk, hogy a Szűzanya neheztelt üzenetében  azért, hogy kegyszobrát Rómába parancsolták, a vallási megtévesztés céljából. Tehát, így bizonyosságot szerezhettünk, arról, hogy „Róma püspökének” nagyon rosszul áll a szénája, az egyházi szabadkőművesség élén, a sötétség szolgálatában – talán elővételezése volt a majdani lelepleződésének! Köszönjük, Testvéreink ezt az értékes tájékoztatást, de mi másképpen értelmezzük ugyanazt az eseményt. Több mint valószínű, a hivatalos média szándékosa mellőzte ezt.)

„A vasárnapi szentmise után, amikor eljött a várva várt felajánlás pillanata, az elhangzott ima rövid és nagyon egyszerű volt, az eredeti, olasz változatban nem hangzott el a „consacrazione – felajánlás” szó, hanem a modernebb „affidamento – rábízás” változat. Felmerültek az aggályok: Valaminek történnie kellett! ... Vojtko Marián atya (pontosított:) II. János Pál pápa is a felajánló imájában azt a szöveget használta, amelyet a liturgikus szakértők írtak, itt (akkor) is az „affidamento” szót használták, de amikor a saját szavaival beszélt róla, felajánlásnak mondta. – A felajánlás akkor és most is kétségtelenül megvalósult, és érvényes”.

(Higgye el aki akarja, én tudom, hogy miért nem érvényes! Bergoglio bíboros, annyira feldúlt volt, hogy a kegyszobor előtt, kegyképről habogott, és erősen máriás lelkületét azzal fejezte ki, hogy a kegyszobor előtt állva – és nem térdelve – mint ahogy II. János Pál pápa, vagy Gobbi atya fejezték ki a Szűzanya iránti tiszteletüket, hódolatukat).

„A rövid felajánlási ima alapvető része ezek a szavak voltak: - Fogadd el az Anya jóindulatával ezt a felajánlási aktust, amelyet ma bizalommal végrehajtunk a számunkra olyan kedves KEGYKÉPED előtt”!  (No comment!)

 

Megemlékezés

 

„Dr. ERDŐS MÁTYÁS apostoli protonotárius kanonokról, a magyarországi Máriás Papi Mozgalom első vezetőjéről, halálának tízedik évfordulójára.

Bevezetésként engedtessék meg nekem, hogy itt is Matyi bácsinak szólítsam őt, mint életében, mert a szeretetközösség, melyben mindannyian együtt dolgoztunk vele a Mozgalomért, ezt a legnagyobb tisztelet mellett lehetővé tette.

Rövid életrajza:

1908. október 28-án született, 2003. december 4-én halt meg, 96 éves korában . Egyszerű munkásszülők gyermeke volt. Szervi szívbaja gyermekkorától kezdve végigkísérte egész életén. Középiskoláit az Esztergomi Bencés Gimnáziumban végezte, mát ott jelentkezett a papi szemináriumba. A sikeres érettségi után a főpásztora Rómába küldte tanulni, s ott a Pápai Gergely Egyetem hallgatója lett. Három év után filozófiai doktorátust szerzett. Beszélt latinul, németül és olaszul. 1935. október 27-én szentelték pappá Rómában.

Hazatérése után az Esztergomi Hittudományi Főiskola filozófiatanára és a Papnevelő Intézet Prefektusa lett. Két év múlva már spirituális volt és a dogmatika tanára. Nevelői munkája során az Úr Jézussal való személyes kapcsolatot, a Jézus Szíve-tiszteletet, a gyakori adórációt, a rendszeres imaéletet, az egyenességet, az őszinteséget, a hűséget, a kis dolgokban is szolgáló alázatos szeretetet és a szolid aszkézist igyekezett a papnövendékek lelkére kötni és életük középpontjába állítani!

Aztán jöttek az ateista kommunizmus lélekromboló évtizedei. Először Brückner József rektort váltották le 1952-ben, majd Sima János prefektust, és végül Erdős Mátyás spirituálist. Az egész esztergomi papnevelést lefejezték! Matyi bácsi ezután különböző helyeken látott el az országban lelkipásztori feladatokat, 30 éven keresztül.

Lékai László bíboros 1983-ban visszavitte őt Esztergomba, és kinevezte a Főszékesegyház Könyvtár igazgatójának. Ekkor már a hatalom engedélyezte számára a külföldi utazásokat. Így került kapcsolatba a Máriás Papi Mozgalommal, amikor Németországban, Altöttingben, Stefano Gobbi atya a német papok számára lelkigyakorlatot tartott, a amelyen ő is részt vett. Gobbi meg is kérte egy előadás megtartására, amely olyan sikeres volt, hogy nyomban meg is bízta Matyi bácsit azzal, hogy indítsa el a Mozgalmat Magyarországon, és egyúttal legyen a Mozgalom vezetője is.

Matyi bácsi tudta, hogy ő nem lehet olyan vezető, mint a többi, hagyományos értelemben vett „földi vezető”. Ismerte a Kék könyvet, melyben ez volt olvasható: „A MPM egyedül az Én Művem... Én magam leszek a sereg Vezére. Köztetek ne legyen vezető! Ti mindnyájan legyetek testvérek, szeressétek, értsétek meg és segítsétek egymást” (K. k. 1973. július 16.)

Milyen volt a vezetési stílusa? Először is igyekezett a feladatok ésszerű megosztására. Társfelelősöket bízott meg, majd regionális felelősöket bízott meg egy-egy területen. Hat-hét ilyen helyi felelős működött az országban. Ezekkel a felelősökkel szoros kapcsolatot tartott fenn. Rendszeresen írta körleveleit a mozgalom időszerű feladatairól (évente négyet-ötöt is). Évente egyszer Leányfalun tartott lelkigyakorlatokat jó előre, időben, és a tartalmát tekintve is gondosan megszervezte.  Gondosan választotta ki az aktuális témákat.

Matyi bácsi több alkalommal is megemlítette magánbeszélgetéseken és hivatalos, nyilvános alkalmakkor is, hogy a mai korban a papok magatartása döntő fontosságú. Kiemelte az adóráció, a szentségimádás fontosságát. A hosszabb, csendes ima szükségességét. Kell, hogy a pap kenyere legyen az imádság, mert a pap ez által alakítja és mélyíti el az Isteni Mesterrel való barátságát. (A Hamis Próféta más úton járt, és jár, a Hamis Egyház útján,  azért fogja szolgálni a Hamis Messiást.) Lelki ember legyen a pap, mert csak így lehet hiteles az emberek számára! Beszélhet a pap szépen, de ha nincs mögötte az imádságos élet fundamentuma, akkor nincs hitele annak, amit mond.

Ez az én rövid megemlékezésem Dr. Erdős Mátyásról”.  Dr. Berkes Dezső. (Köszönjük!)

 

A Mária kora folyóiratból még számomra pár fájdalmas szót, mondatot idézek: utalás van „istentiszteletre”, miért ez a homályos fogalmazás, mire utal? „Tóth Tihamér, az ismert prédikátor”... (Isten három személyben cikk bekezdése). Más felekezeteknél azok vannak. Ő tudtommal katolikus (igaz) hitszónok volt, akit az Esztelneki Ferences zárdában valamikor nagy tisztelettel emlegettek a barátok! Valóban kezd virradni? Mert szerintem jön az igazi sötétség az Antikrisztus fellépésével! „Az emberiség feleszmél, közeledik Mária Győzelme”. Szűzanyánk Szeplőtelen Szent Szívének Győzelme, Diadala egybeesik Szent  Fiának Győzelmével. Ezt maga Gobbi atya fejtette ki, kiadásban is megjelent elmélkedésében. (lásd előbbi írásaimban) Összefügg az Egyház diadalával is, vagyis a Második Eljövetellel – dicsőségben! KEK 675. „Krisztus eljövetele előtt az Egyháznak át kell mennie egy utolsó próbatételen, mely sokak hitét meg fogja ingatni!  Az üldözés, mely kíséri az Egyház földi zarándokútját, fölfedi a „gonoszság misztériumát” egy vallási megtévesztés formájában, (A Hamis Próféta és Hamis Egyháza, miért olyan nehéz ezt meglátni, felismerni? Erre világítanak rá a magán-kinyilatkoztatások), mely az embereknek problémáik látszólagos (külsőséges, felszínes) megoldását kínálja föl cserében azért, hogy elpártoljanak az Igazságtól. A legnagyobb vallási megtévesztés az Antikrisztusé, azaz egy ál-messianizmusé, amelyben az ember önmagát dicsőíti Isten és az ő testben eljött Messiása helyet”.

 (A főszerep az Antikrisztusé, altisztje a Hamis Próféta, aki fel tudja fogni, fogja fel! Ne ámítsuk önmagunkat, és másokat se! Anonymus megnyilatkozásai csak annyiban különböznek az én megnyilatkozásaimtól, hogy nagyobb gyakorlattal rendelkezik, műveltebb és hasonló gondolkodású papok állnak mögötte akik óvatosak, mögöttem nyilvánosan nincs pap. Különben ismerjük egymást, találkoztunk Leányfalun a lelkigyakorlaton. Ő Szlovákiában él, én Erdélyben. Nem tessék megsértődni, bármennyire fájó – mindkettőnknek - az  Igazságot a  kritikus időre való tekintettel ki kell nyilvánítani! Élet vagy Halál, Új Paradicsom vagy Pokol kockázatát nem lehet azon lelkek számára elrejteni, akik még bizonytalanok, hogy a második eljövetel nemzedéke vagyunk-e? Önök kivárnak a nyilvános állásfoglalással, az utolsó határig, a szentmise eltörléséig? A Nagyfigyelmeztetésig? Ha az én megnyilatkozásaim, csak pár bizonytalan lelket segítenek abban, hogy összeszedje magát és elkezdjen lelki életet élni, előre talán félelmet tapasztalnak, de fokozatosan helyét átveszi a bizalom és öröm a lelkükben, amint kezdenek jól imádkozni, lelkileg megtisztulni, erősödni, nagyobb öröm származik itt és a mennyben is. A Sátán bosszúságára, hogy kisiklottak a karmai közül.)

 

A továbbiakban a Szabadkőműves terv napjainkra megvalósult célkitűzéseinek pontjaiból idézek (lásd előbb feltéve):

A Szent Mihály ima nyilvános, hivatalos végzését eltávolították már rég. (1. megvalósítva.). Az öröm, a boldogság, a szeretet, a jólét, tolerancia, másság hangoztatása, „Krisztus kiérdemelte számunkra a mennyországot” minden OK. (2. megvalósítva). A latin – Tridenti – miseliturgia betiltva! (4. mgv.). Bevitték a templomokba a gitárokat, koncerteket, liturgikus táncokat stb. Szent nevetést, a szentmise keretei közti táncot – lásd katekumenális út, Rió-i ifjúsági találkozó. (7. mgv.)  Már a litániákat csak ritkán kivételes esetekben végezzük. Tehát a (14. mgv.) Töröljétek el az ördögűzésre használt kis exorcizmust. (lásd G. Amorth atya interjúját – remek megvalósítás) (16. mgv.) Égessetek el minden katekizmust! Sajnos, már a jelenlegieket is úgy átkozmetikázták a „béke papok” bizottságok, hogy döbbenetes, beleértve a Zsolozsma könyörgéseit is! (19. mgv.) Már csak névleg vannak katolikus iskolák, a szellem újszerű! (20. mgv.) A hiteles pápá megsemmisítették, egyetemeit idem – redemptoris mater – katekumenátus – új (Hamis) egyház. (21. szuper teljesítve!) Templombezárások, szentmisék csökkentése. (25. mgv.) Használjatok fel gyenge hitű laikus és papi bizottságokat, (teológusokat, professzorokat) akik minden Mária-jelenést gyorsan elvetnek és elítélnek! Hozzátok a látnokokat rossz hírbe!  (úgyszintén az üzeneteket elfogadó híveket, papokat egyaránt) Biztosítsátok, hogy a II. Vatikáni Zsinat után semmi ilyesmit ne ismerjenek el! (26. szuper teljesítve!) Válasszatok egy ellenpápát. Mondjátok, hogy ő visszahozza a protestánsokat az Egyházba, és talán még a zsidókat is! (első rész teljesítve, második folyamatban!) (27. mgv.) Adjátok meg az ellenpápának a legfőbb hatalmat, hogy követőit (tanácsadóit) kiválaszthassa. (31. mgv.) Nyilvánítsátok a régi dogmákat hamisaknak, kivéve a pápa tévedhetetlenségéről szólót. (mert Ő már az emberük!) Mondjátok, hogy az igazi Krisztus hamarosan eljön! (igen hamarosan, de Bibliai megnevezése: Antikrisztus –  egy ember, aki pár hét, esetleg hónap és színre fog lépni, miután az emberiség nagy része térdre rogyik)

„Ez hozza meg az embereknek azt, ami után vágyódnak: „A béke aranykorát!”

 

A föntiek tükrében szeretett Testvéreim, nagy a mi felelősségünk, kötelességünk mindazok tájékoztatásában, segítésében, felkészítésében akik nyitottak a kegyelmek befogadására, annál is inkább mivel papjaink keze meg van kötve az engedelmesség nevében. Szájuk be van tömve, nem szólhatnak nyíltan, mert az eretnekség még nem nyilvánvaló úgymond, és legyünk őszinték, talán félnek is a nyilvánosságra lépni. De nem kell sokáig várnunk, véleményem szerint októberben esedékes a Nagytanács ítélete. Addig is használjuk jól ki az időt, ki-ki ott ahová az Isteni Gondviselés állította! Munkálkodjunk amíg nappal van, mert közel a koromsötét éjszaka ideje.

Az igazság az, hogy nagyon kevesen vagyunk, itten pár helyiségben, pár személy, de a lényeg, hogy minél teljesebben a Szűzanyáéi legyünk, hogy rendelkezzen velünk, és tartsunk ki a rendszeres Cönákulumok végzésében. A távolabbi helyeken levőkkel megszakadt a kapcsolatom, nem jeleztek vissza, talán földi zarándoklásuk véget ért, és helyüket nem vette át senki, vagy elbátortalanodtak? Ajánlom mindenkinek, akinek megvan a Kék könyv, vegye kézbe, olvasson bele, ha őszintén akarja megélni, kerül még egy társa, testvére, és kezdjék el a Cönákulumot végezni. Elég két-három személy. Vége lesz a szorongásnak, félelemnek,  bizonytalanságnak, helyette megtapasztalják, milyen jó a Szűzanya lábainál, társaságában imádkozni, egy héten egyszer, maxim másfél órát.

Örvendetes, hogy vannak érdeklődők a Kék könyv iránt, sőt Cönákulum tartásra is van igény, ha egyszer lehetséges egyeztetés alapján állok rendelkezésükre, legalább a Székelyföldön. Még van pár könyv nálam. Sajnos adóságom is van a törlesztéssel kapcsolatosan, az anyaországi központ felé, csak legalább akiknek díjmentesen adtam Kék könyvet, ne hagyják porosodni polcaikon. Mindannyiunknak anyagilag is egyre nehezebb, de vigasztalódjunk azzal, nekünk megvan a mindennapi betevő falat, másoknak még nehezebb, különösen a munkanélküli városiaknak.

Az elmúlt évben a Tengernek Csillaga folyóiratban, a május-júniusi XVIII évfolyam 3. számával kezdve a kiadó nagylelkűségének köszönhetően, és a főszerkesztő bátorításával nyilvánosságra léptünk pár oldalnyi terjedelemben Mária kicsinyei rovattal, mint Erdély-i Máriás Mozgalom. Dicséretes volna, ha legalább feleárban be tudnánk segíteni a kiadások fedezésében, mert a folyóiratot Szőkefalva közvetítésével ha nem rendszeresen is, de sokan díjmentesen megkapták, hozzájutottak. Törekedjünk mi is „filléreinkkel” nagylelkűek lenni.

Augusztus végével, egy honlapon www.uzenetek.eu , a fenntartó és üzemeltető jóvoltából, egy fiók beindult Máriás Mozgalom néven. Egy kicsit keményebb és nyíltabb hangnemben. Az új évvel névváltoztatás történt, Máriás Papi Mozgalom-ra. A lelkület, szellemiség ugyanaz, de szükséges volt, mert más Máriás Mozgalmak iránt érdeklődőket csak így tudtunk kiszűrni. 

 

Magatartásunk hasonló lelkületű, lelkiségi csoportokhoz, közösségekhez, személyekhez.

Először is fontos tudatosítani, a bezárkózás, begubózás nem egészséges magatartás, de a túlzott nyitottság is ártalmas, előbb utóbb zavarokat okoz. Gobbi atya is felkereste a különböző jelenési helyeket, mert oda vitte a Szűzanya, de kellett vigyázzon a saját karizmájára. Tehát ha Máriás Papi Mozgalom – akkor – Cönákulum, és semmi más, kivéve ha lelkiségek találkozójáról van szó, de akkor is szépen, külön-külön, ahogy a szervezők a sorrendet, programot összeállították,  meghatározták. A viták, egymás győzködése ártalmas, a gonosz lélek ármánykodása. Ne keveredjünk bele. Majd a maga idejében, ki-ki a  saját nézetének kiigazítását kénytelen-kelletlen el kell végezze az események feltárulása következtében. Tartsuk tiszteletben egymás véleményét, meggyőződését! Ne feledjük, a teljes és tiszta képet, tervet csak a Mindenható Isten ismeri!

A magán kinyilatkoztatásokkal, üzenetekkel kapcsolatosan, azt olvas mindenki ami személy szerint számára elérhető és érdekli. Mindannyian arra törekszünk, hogy minél átfogóbb és megbízhatóbb módon tájékozódjunk, és annak függvényében a hozzánk fordulókat, segíteni tudjuk, vagy esetenként, alkalomadtán a nyitottaknak felkínáljuk. Az én nézőpontom szerint, a korabeli zsidók ha nem figyeltek Keresztelő Szent Jánosra, küldetésére, csak azért, mert előtte sokan már ezt-azt hirdettek, állítottak önmagukról, az személyes tévedésük volt, de következményei voltak. Nem valószínű, hogy felismerték az Úr Jézus személyében a megígért Messiást! Két példát említek: a Jehova tanúinak Armegedonja, vagy a Maya naptár körüli hisztéria.

Ami az írországi MDM üzeneteit illeti, én hitelesnek fogadom el. Az imahadjárat imáit többé-kevésbé végezgetem, de nem az addigi imáim elhanyagolásának rovására. A Keresztes Imahadjárat Csoporttal, amikor lehetőségem engedi, együtt imádkozzuk az imákat. Volt olyan tapasztalatom, hogy majdnem egy lelkigyakorlati napunk (MPM) szintjén zajlott az ima, az együttlét, a nyitottság - ne vegyék rossz néven az atyák – de semmilyen szervezés és pap nélkül. Érezni lehetett az ígéret teljesülését – „ahol ketten vagy hárman összejönnek az Én nevemben, ott Vagyok köztük”. Tény, hogy nem kezdők voltunk, mindenki valamely lelkiséghez, csoporthoz tartozott, de együtt dobbant a szívünk, lelkünk ráhangolódott a jelenlevő Úrra, csodálatos volt.

Nálunk, Erdélyben a különböző karizmatikus csoportok vannak ellenséges, elutasító állásponton. Hogy miért? Ők tudják! Nagyon nehéz közülük, azoknak, akik nyitni próbálnak, felénk. Mi nem át akarjuk csalogatni őket, ellenkezőleg, mivel az a felismerésünk, hogy  ők horgonyt képeznek, hogy a kirobbanó vihar idején a saját közösségüknek támaszaik legyenek, de addig megedződjenek, tudjanak jól tájékozódni, eligazodni a zűrzavarban.

A más felekezetűeknek, vagy azon katolikusoknak akik a szentségektől (szent gyónás, szent áldozás)  elestek, nagyon ajánlatos az imahadjárat egyes imáit ajánlani, mint az Úr Jézus rendkívüli ajándékát, pl. A bűnök megbocsátásáért: 8. A gyónás, 12. Ima a büszkeség bűnének elkerüléséért, 24. Ima a megbánt bűnök után járó büntetés teljes elengedésének nagy ajándékáért, 65. A halálos bűnben levőkért, 80. Ima azokért a lelkekért, akik gyilkosságot követtek el, (abortusz is) 89. Nyomorult bűnös imája, 107 Ments meg Engem a Pokol tüzétől. A számok az imák megjelenésének, közlésének sorszámai. Tehát összesen 7 ima, lehet választani de figyelmesen, nyugtalanság nélkül kell végezni. Isten az őszinte bűnbánó, megtérő bűnösnek, szívesen, örömmel megbocsát.

Ezt mi is mindannyian megtapasztaltuk, átéltük, ki erősebben, ki lassú folyamatként, lépésről-lépésre. Nálam az utóbbi módon valósult meg. Tehát tudunk segíteni kereső, tévelygő testvéreinknek, ha elfogadják, csak akarnunk kell. Ne feledjük a Szűzanya többször felszólít a Kék könyv üzenetei által, az Ő keze, lába, szíve, hangja mi vagyunk – „általatok szeretnék cselekedni!” Szüksége van teljes önátadásunkra, közreműködésünkre, eszközei vagyunk - a Gonosz karmai közül - lelkeket mentő tervének érdekében. Nekem is nagyon nehéz irogatni, ezt tudják a közeli testvéreim, családom. Néha bizony folynak könnyeim, mert keményen kell fogalmazzak, az Igazság érdekében, a féligazságok, csúsztatások leleplezéséért. Máskor azért, mert milyen sokan vannak olyanok, akik keresik, vágyódnak az Igazság után, sínylődnek, őrlődnek, és nehezen találnak rá a keskeny útra. Ismét mások közömbösen, felelőtlenül elfecsérlik idejüket, talentumaikat.

És akkor még rázendít bensőmbe, gondolataimban az ellenfél: „miért foglalkozom ezekkel, ott a papok, övék a felelősség. Ők fognak számot adni, mindenkinek kezében az olló és a posztó, ahogy akarja úgy vágja, szabja. Ott a Szentírás, még az Igazság Könyve is, vegye kezébe és olvassa, aki meg akarja menteni lelkét. Nem kell senkinek szájába, fülébe rágni, nem gyerekek, nagykorúak. Jobb lett volna, ha református maradok, akkor nem lennének ezek a problémáim, gondjaim, miért is lettem katolikus”. Ilyen állapotban nem lehet írni, néha még imádkozni sem tudok. A Szeplőtelen  Szívébe menekülök, hogy a vihar és hullámok elcsituljanak. Csak annyit tudok ott belül mondogatni: „Látod, Édesanyám én semminek sem vagyok jó, de Te intézd úgy, hogy Szent Fiad áldozata gyümölcsöző legyen mindannyiunk számára!” Emlékeztető frissítésként idézek a Kék könyvből:

 

A tisztulás első jele a zűrzavar

„Szeretett fiaim, meneküljetek Szeplőtelen Szívembe. Krisztus dicsőséges uralmát nagy szenvedés előzi meg, amely az Egyházat és a világot hivatott megtisztítani, és teljes magújulására vezetni. Különböző jelekből láthatjátok, hogy az Egyház számára elérkezett a tisztulás ideje: ezek közül az első a zűrzavar, amely benne uralkodik. Ez valóban a legnagyobb zűrzavar ideje, behatolt az Egyház belsejébe, ahol mindent felforgatnak a dogmatika, a liturgia és a fegyelem területén.

Fiam igazságokat nyilatkoztatott ki számotokra, melyeket az Egyház mindörökre kifejtett és meghatározott isteni és tévedhetetlen tekintélyével. Ezek az igazságok megváltoztathatatlanok, miként megváltoztathatatlan magának Istennek az Igazsága. Közülük sok képezi valóságos és sajátságos hittikok részét, ezért az emberi értelem soha meg nem értheti azokat. Az embernek alázattal kell ezeket elfogadnia a tiszta hit felindításával és Istenben vetett erős bizalommal, mivel Ő nyilatkoztatta ki és Ő tárja minden idők embere elé az Egyház Tanítóhivatala által. (aki elveszítette a tiszta hitet, akár bíboros, püspök, teológus, pap vagy laikus, sajnos, lelkére sötétség borul, tév hitre-útra sodródik, cselekedetei, megnyilatkozásai, leleplezik).

 Ma elterjedt az az  igen veszélyes irányzat, hogy be akarnak hatolni mindenbe és meg akarnak érteni mindent – még a misztériumot is. Így jutnak el odáig, hogy az igazságnak csak azt a részét fogadják el, amelyik emberi értelemmel felfogható. Magának Istennek a misztériumát akarják felderíteni. Visszautasítják azokat az igazságokat, amelyek értelemmel fel nem foghatók. (a híres reformátorok az Oltáriszentséget, a szentgyónást, a papi rend és házasság szentségét) Az egész kinyilatkoztatott igazságot igyekeznek ésszerűen újra kifejteni, abban a reményben, hogy mindenki számára elfogadhatóvá teszik. Így tévedéssel rontják meg az igazságot. A tévedést a legveszélyesebb formában terjesztik, úgy, mint az igazság új és időszerű értelmezését. Azzal végzik, hogy még azokat az igazságokat is elferdítik, amelyek a katolikus hit alapját képezik!

Nem tagadják nyilvánosan az igazságokat, hanem kétértelműen fejtik ki azokat! A hit tanításában megalkusznak az igazság és a tévedés legsúlyosabb összeegyeztetésével, miként az még soha nem fordult elő! Az Egyház belsejében uralkodó és igazságait elferdítő zűrzavar az első jel, amely biztonsággal mutatja, hogy tisztulásának ideje elérkezett! Krisztus az Igazság! Az Egyháznak mindenkor Krisztus fényét kell tükröznie, ami az Igazság!

De Ellenfelemnek most sikerült ravasz és megtévesztő munkájával nagy sötétséget terjesztenie belsejében. És ma az Egyházat sötétségbe borítja a Sátán Füstje.(az egyházi szabadkőművesek által) A Sátán főleg sok gyermekem értelmét és gondolatait homályosította el, elcsábítva őket a gőggel és a kevélységgel, és általuk borította sötétségbe az Egyházat.

Titeket, az Égi Édesanya fiait, Szeplőtelen Szívem apostolait, ma arra hívlak meg: harcoljatok szóval és példátokkal, hogy mindinkább elfogadja mindenki az igazságot. Így a fény által győztök a zűrzavar sötétségén! Emiatt kell Fiam, Jézus Evangéliumát szó szerint megélnetek! Váljatok élő Evangéliummá! Hirdetnetek kell mindenkinek erővel és bátran a megélt Evangéliumot! Szavatokban a Szentlélek ereje lesz, aki betölt titeket és a bölcsesség fénye, melyet Égi Édesanyátok ad nektek!” (K. k. 1979. 01. 28.)

Kedves Testvéreim,  ki-ki saját maga, esetleg imacsoportjával közösen olvassa, vizsgálja meg, ami jó tartsa meg, ami kivetnivaló, mellőzze, talán egy picit hosszúra sikerült, még így is nagyon hiányos. Az elérhetőségem: vonalas telefonon: 0267 358 450, mobilon 0755 029 753 Orange, külföldről a 040, elébe kell tenni, az e-mailt csak kivételes esetben adom meg, mert sajnos, egy gépemet már „tönkretették” a vírusok. Előre jelzem, lelkületem „modern remetetípus”, vagyis a szükséges el- útbaigazítások után ki-ki önállóan kell hogy járja saját lelki útját, közösségével. Kapcsolattartás csak a szükséges keretek között, imatalálkozók, lelkigyakorlatok, kivételes esetek, túlzások nélkül!

Mintegy bátorításként: Boldog lehet az olyan munkás is, akit Ura az utolsó órában hív meg szőlősében, de ettől függetlenül, az elsők között kapja meg a teljes „napszámos jutalmát!”   

Áldjon meg mindannyiunkat a Mindenható Isten, a Szűzanya Szeplőtelen Szíve által az Atya + a Fiú + és a Szentlélek + ! Ámen.

Gyertyaszentelő Boldogasszony előestéje, a hónap első szombatja.  2014. 02. 01.

A Máriás Papi Mozgalom Háromszék-i felelőse, kis testvéretek Zakariás Imre Áve Mária!