Globális elitizmus: a gonoszság jellemzői

2013.02.27 18:31

 

Forrás: Brandon Smith, alt-market.com

Az első komoly hiba, amit az emberek a kérdéssel kapcsolatban elkövetnek, amikor azt gondolják, hogy a „gonoszság” egy szubjektív vagy „szürke”, se nem fekete, se nem fehér koncepció. Szeretnék azt gondolni, hogy ez a temérdek destruktív és rosszindulatú viselkedés csupán a negatív környezet, a rossz neveltetés vagy a mentális pszichózis következménye. A „haszon” vagy a társadalmi státusz elérése érdekében történő deviancia elfogadhatóbb magyarázat a legtöbb ember szemében. Ami sokakat megijeszt, az nem is maga a gonoszság, hanem a kézzelfogható magyarázat nélküli gonoszság. Egy átlagember számára nehéz felfogni, hogy valaki nem azért bánt másokat mert rossz családban nőtt fel vagy pszichológiailag nem beszámítható, hanem mert élvezi a gonoszságot. A mai társadalom egyre kétségbeesettebben próbál magyarázatot találni korunk szörnyetegeinek viselkedésére, valószínűleg azért, mert nem akarják elfogadni, hogy a világnak valóban létezhet egy sötét oldala, ami ellenállás hiányában tudatosan megpróbálja átvenni a teljes hatalmat minden ember felett.

Ezért maradnak büntetlenül a legnagyobb bűntettek. A közvélemény inkább nem is foglalkozik velük, mert nem tudják elképzelni, hogy nemzetközi pénzügyi vezetők és a politikai elit szándékosan gazdasági problémákat, társadalmi káoszt és globális háborúkat okozna a központosított hatalom megszerzése és a beteges felsőbbrendűség megerősítése érdekében. Nem lehet, hogy ezek a szörnyű események mégis inkább véletlen egybeesések és az emberi tévedések eredményeként következtek be?

Sajnos nem. Az igazság az, hogy a legtöbb katasztrofális társadalmi irányvonalat és tragédiát pontosan vissza lehet vezetni egy adott embercsoport tetteihez, akik pozíciójukat és befolyásukat rossz célok elérésére használták és tudatosan, nemcsak saját, hanem „társadalmi osztályuk” haszna érdekében váltották ki a problémákat.

Ezeket az embereket többnyire „globalistaként” vagy „elitistaként” emlegetjük. Megtalálhatók az Egyesült Államok és a legtöbb vezető nyugati ország felsőbb köreiben és valóban egy olyan kultúrában élnek, ami alapjaiban különbözik a miénktől. Saját irodalmukat, kezdeményezéseiket és indítékaikat megvizsgálva egy egészen más világot találunk, amit szokatlan célok és még ennél is szokatlanabb vallási buzgalom vezérel. Íme, néhány ismertetőjel és hittétel, ami jellemző rájuk.

Idegengyűlölő fasizmus

A globális elit magát egy külön, felsőbbrendű képességekkel rendelkező emberi fajnak tekinti, és ezért úgy gondolja, hogy a többi ember feletti uralkodásra született. Írásaikban gyakran idézik Platón Köztársaság című művének tanításait és a „filozófus királyok” koncepciót. Úgy gondolják, hogy bizonyos emberek genetikailag predesztináltak a vezetésre, egy átlagember pedig nem rendelkezik kellő intelligenciával saját sorsa irányítására. Számukra az emberiség többi része olyan, mint egy üres vászon, ők pedig a festők.

[Jézus ezzel szemben azt tanította, hogy „Aki pedig a legnagyobb közöttetek, az legyen szolgátok!” – Máté 23:11]

A valóságban nem az ész választja el őket másoktól, hanem a vagyon és a befolyás. A társadalom sorsának alakítására csupán hihetetlen vagyonuk és az erkölcs teljes hiánya miatt vállalkoznak. Sajnos a mai világban a pénz megvásárolja a tiszteletet azok számára is, akik ezt nem érdemlik meg.

[Időkjelei: Fontos megemlíteni, hogy a társadalom egészére ugyanakkor a különbözőségek és a kitűnőségek elnyomása jellemző mégpedig a demokrácia nevében.]

„A szelektív nemzés segítségével az uralkodó osztály és az alattvalók közötti örökletes különbségek idővel olyan mértékben megnőnek, hogy szinte két különböző faj alakul ki. A plebejus osztály lázadása éppen annyira elképzelhetetlen lesz, mint a birkák felkelése az ürühús fogyasztása ellen.” (Bertrand Russel, A tudomány hatása a társadalomra, 1953, 49-50. oldal)

 

„Egy tőlünk néhány évtizednyire lévő jövőről szólva az intelligencia manipulálásával kísérletező szakember a következőket mondta: ’Egy olyan kort látok, ahol meg lesz a lehetőség, és így nyilvánvalóan a kísértés is, hogy az agy környezeti és biokémiai manipulálásával befolyásoljuk az emberek viselkedését és intelligenciáját.’” (Zbignyev Brezinszki, Két kor között, Amerikai szerepe a technokrata korban, 1970)

 

A lelkiismeret kiirtása

Az elit szemében a lelkiismeret csupán egy akadály, amitől tudatosan meg kell szabadulni, mert kellemetlen korlátokat állít eléjük. Az elferdült hozzáállás igazolására leginkább arra hivatkoznak, hogy mindent „a közjó vagy a nép érdekében tesznek”. Saját magukkal is elhitetik, hogy az emberiség jövőjét szolgálják, és nekünk hálásnak kellene lennünk irányításukért, annak ellenére, hogy tetteik minden jel szerint éppen az ellenkező célt szolgálják.

Nem véletlenül támogatják a viszonylagosság elvét, mert így a „jó” és „rossz” tettek meghatározása azok „magyarázatától” függ. „Minden relatív. Nincs jó vagy rossz, minden nézőpont kérdése.” Amennyiben sikerül minél több emberrel elhitetni, hogy ne hallgassanak saját lelkiismeretükre, elérhetik, hogy tetteik normálissá, sőt követendővé váljanak. A relatív erkölcs világában a lelkiismerettel rendelkezők válnak a bűnösökké, a számkivetettekké, az elit tagjai pedig azokká a hősökké, akiknek bőrében mindig is tetszelegni akartak.

[„Az utolsó időkben némelyek elszakadnak a hittől, mert megtévesztő lelkekre és ördögi tanításokra hallgatnak; és olyanokra, akik képmutató módon hazugságot hirdetnek, akik meg vannak bélyegezve saját lelkiismeretükben. – I. Timóteus 4:2]

„Most is katolikus vagyok és az is maradok.” – Adolf Hitler

 

„Komolyan azt gondolja, hogy a tömegek ismét keresztények lesznek? Badarság! Soha! Annak a mesének vége. Senki sem fogja meghallgatni többé. Mi azonban felgyorsíthatjuk az eseményeket. A lelkészek megássák saját sírjaikat. El fogják árulni saját Istenüket értünk. Bármit elárulnak majd nyomorult állásaikért és bevételükért…” – Adolf Hitler

 

„A szabályok etikájának tizedik törvénye, hogy az ember elvégzi, amit tud, azzal amivel lehet, erkölcsi magyarázatokba burkolva eszközeit. …Lenin beszédeinek lényege ebben az időben a következő volt: „Nekik fegyvereik vannak, úgyhogy mi békét és reformokat akarunk szavazás útján. Amikor nálunk vannak a fegyverek, akkor golyóval végezzük el ugyanezt.” És így volt.” – Saul Alinsky (Barack Obama szintén Alinsky erkölcstelen filozófiáját tanította, amikor szervezőként dolgozott Chicagóban. Hillary Clinton pedig Alinsky-ból írta szakdolgozatát.)

A kollektivizmus támogatása

A vezető globalisták maguk nem feltétlenül kollektivisták, sőt, sokszor beteges individualistaként a spektrum másik oldalán foglalnak helyet. Ez érthető, hiszen a lelkiismeretet szabadságuk gátjának tekintik. Nem értik, hogy a lelkiismeret egy ajándék ami mindeddig megakadályozta, hogy az emberiség elpusztítsa önmagát. A lelkiismeret nem egy börtön, hanem védelem saját magunk ellen.

Az elit az általa követett önfegyelem nélküli individualizmusról nem szívesen ejt szót. Nyilvánosan inkább a kollektivista életszemléletet támogatják, az individualistákat pedig „önzőnek” vagy „önimádónak” nevezik.

Sokan összekeverik a kollektivizmust a közösségi mentalitással. Egy közösség önkéntesen áll össze valamilyen közös céllal vagy egymást segítő szándékkal. A kollektivizmus ezzel szemben egy veszély vagy veszteség miatt erőszakkal létrehozott gyülekezés, a hatalom néhány kézben történő összpontosítása érdekében. Az egyén elpusztítása a „csoport védelmének” nevében. A világban a közösségek lassan eltűnnek, miközben a kollektivizmus előnyeit a háztetőkről kiáltja világgá a globális elit.

Amennyiben képesek meggyőzni az embereket, hogy nem rendelkeznek önálló értékkel és egyéniséggel és csupán a környezet képezi létük egészét, önként átadják a hatalmat azoknak, akik a lehető legjobb környezetet ígérik számukra. Aki nem hisz az egyéni értékekben és felelősségvállalásban, az mástól vár védelmet, például az állam gondoskodásától vagy egy diktatúrától. Az önrendelkezés vagy szabad akarat fokozatos felszámolásának pedig egy nagyon is kézzelfogható célja van: a világkormány és a teljes hatalom megalapozása. (idők jelei.hu)

Folytatása következik…