Ferenc pápa a hitetlenek üdvözüléséről

2013.10.15 07:25
 

Ferenc pápa a hitetlenek üdvözüléséről

2013. október 06.

 

 

Ferenc pápa a hitetlenek üdvözüléséről

Ferenc pápa kijelentette, hogy a lelkiismeretükre hallgató nem hívők is üdvözülhetnek. A holland író szerint Ferenc mondatai az egyház és a vallás újszerű felfogására utalnak. Lehet, hogy Ferenc a kor individualista szellemét követve reformálja meg az egyházat?

Ferenc pápa fellépése egyre inkább olyan, mint a katolikus egyház dohos termeibe áramló friss fuvallat. Ferenc úgy viselkedik, mint egy normális emberi lény” – írja Ian Buruma holland származású író, aki tavaly megjelent könyvében a különböző vallások és a demokrácia összeegyeztethetőségét vizsgálja.

Ferenc pápa látványosan szakított a katolikus egyház számos szokásával. Kerüli a pompát, cipőt visel a piros bársony papucs helyett, húszéves autóval jár, Dosztojevszkijt és Cervantest olvas. Elnézőbb a homoszexualitás iránt. Vatikáni pletykák szerint a papi cölibátus felülvizsgálata sem kizárt.

A La Repubblica alapító főszerkesztőjének kérdéseire válaszoló, a hívők és a nem hívők közötti párbeszéd fontosságát tárgyaló terjedelmes szeptemberi levelében kijelentette, hogy a nem hívők is üdvözülhetnek, amennyiben lelkiismeretük szerint cselekednek. Hozzátette, hogy az Istenben nem hívők számára lelkiismeretük írja elő a helyes cselekvés elveit, és ezek megsértése bűn. Egy hete egy interjúban megerősítette, hogy mindenkinek a lelkiismerete által diktált jót kell keresnie.

Vannak, akik szerint mindezzel Ferenc pápa csak arra utalt, hogy a lelkiismeret Istentől származik, és ezért nincs semmi különös a kijelentésben. Buruma szerint azonban nem erről van szó. Az ő olvasatában Ferenc azt mondta ki, hogy lelkiismeretünket követve az Istenben való hit és az egyház közvetítése nélkül is elnyerhetjük az üdvözülést. „Ferenc szavai azt sugallják, hogy Isten akár ki is iktatható” – írja, de ezzel már igen messzire megy, hiszen Isten nélkül az üdvözülésnek nem volna semmi értelme.

Az egyházi autoritás helyett az egyéni lelkiismeretre való hivatkozás összhangban van a kor individualista szellemével – véli Buruma. „A szekuláris korban csak saját lelkiismeretünk lehet az erkölcsös cselekvés zsinórmértéke.” Ennek azonban nagy ára van – teszi hozzá a holland író. Az individualizmus ugyanis meggyengíti a társadalmi szolidaritást és aláássa az állampolgári erényeket. „Sok tekintetben már nem polgárok, hanem csak fogyasztók vagyunk.” Közös jó nélkül képtelenek vagyunk kollektív célok megfogalmazására és kivitelezésére – állapítja meg rezignáltan, ámde nem számol azzal, hogy a pápa szerint nagyon is létezik közös jó, és a nem hívőkben is ott van, mivelhogy az egyéni lelkiismeretet az örök isteni törvények szabályozzák.

Ferenc pápa üzenete minden bizonnyal jó hír Edward Snowden számára: az amerikai titkosszolgálatok lehallgatásait leleplező fiatalember – ha csakugyan igaz lelkiismerete szerint cselekedett – ezek szerint akkor is üdvözülhet, ha nem hívő – jegyzi meg Buruma. „De azt azért mégsem tudom elképzelni, hogy Ferenc pápa az ő példáját tartotta szem előtt, amikor át akarta hidalni a hit és a kor mértéktelen individualizmusa közötti szakadékot.”