Amit az Erdély-i hűséges katolikusoknak figyelmébe ajánlok!!!

2013.12.27 19:23

Amit az Erdély-i hűséges katolikusoknak figyelmébe ajánlok!!!

Az Igazsággal kapcsolatosan, hogy ne engedjék magukat megtéveszteni, az egyházi szabadkőművesség egyre fokozódó alattomos,  romboló tevékenységétől.

 

Első rész. a) Közé teszem azt a levelemet, amelyet eredetileg csak az illetékeseknek szántam és küldtem el, Ft. Püspök úrnak, Csíkszeredába, Asztrik atyának, mint a Mária Rádió igazgatójának és István atyának, Szőkefalvára, mivel Ő is különösen kapcsolódik a témához, mint a jelenési hely plébánosa.

„Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus !!!

Ft. Püspök Úr, Kedves Atyák.

Lelkiismereti kötelességemnek tartom tájékoztatni Önöket azokról az eseményekről amelyekben én is tudatosan bekapcsolódtam az utóbbi hónapokban a környező falvakban, a kézdi-orbaiszék esperesi kerületeiben, majd Sepsiszentgyörgyön is. Pontosabban a múlt év (2012) Novemberétől, amikor Háromszéken tartjuk az „Örökös Szentségimádásokat”. Mint a MPM laikus ága, a Máriás Mozgalom tagjaiként kb. 12 éve, már az egész Kék könyv üzeneteit átelmélkedtük a hetenkénti Cönákulumok alkalmával, és 2012. 07. 17-vel ismét elölről kezdtük, de azóta heti két alkalommal tartunk Cönákulumot.

Hálából a Szentségi Jézus és a Szűzanya iránti tiszteletünk kifejezéseként bekapcsolódtunk a lehetőségeink szerint egyes helyiségek Szentségimádásaiba. Rövid beszélgetések, ismerkedések alkalmával amikor megkínáltak egy ebéddel vagy szünetet tartottunk, megemlítettük lelkiségi hovatartozásunkat is, szóba kerültek a magán-kinyilatkoztatások, a Gobbi atya általiak de az írországi is. Medjugorje, Szőkefalva persze, mert elég sokan voltak legalább egyszer ott. Ami megdöbbentett minket, hogy nagyon nagy tájékozatlanságot tapasztaltunk a legtöbb helyen, jó pár személyt a szőkefalvi zarándoklatok alkalmából ismertünk. A probléma az volt, hogy sokfajta irományhoz hozzájutottak aminek eredete kétes, mi a lehetőségeink szerint azzal segítettünk, hogy felhívtuk a figyelmet, ne foglalkozzanak kétes dolgokkal, lehetőleg ki-ki saját lelkiségét kövesse, de akik nyitottak az üzenetek elfogadására, vigyázzanak, mert tévútra juthatnak.

Mi a Kék könyvből tudunk bizonyos kinyilatkoztatásokról, pl. az egyházi szabadkőművességről (a szárazföldi vadállat, amely a bárányéhoz hasonló szarvat visel, Jel 13, 11.), a Szentmise eltörléséről, (elvétetik a mindennapi áldozat, helyét a pusztító utálatosság veszi át), a második eljövetelről, az azt megelőző Antikrisztus megjelenéséről, a nagy megpróbáltatásról, stb., de ezekről csak szűk körben és olyan személyekkel beszélgettünk, akik valamennyire konyítottak hozzá. Ezek a Szentírásban is megtalálhatóak.

Az írországi üzeneteket először xeroxban kaptam valakitől, (D. I.), elolvastam és kész, nem volt meglepő, már tudtam miről szól, nem foglalkoztam velük. A fordulópontot az idézte elő amikor nyomtatásban megküldte egyik ismerősöm a 7. kiadást (J. T.), megkért olvassam el, mert számára fontos, hogy eligazodjon, mivel tudta mi mint a Máriás Mozgalom tagjai, és én mivel az évenkénti lelkigyakorlatokon Leányfalun, ezek a témák terítéken voltak, - mi a véleményem? Akkor még Selymes atya a Medjugorje a nagy kegyelmek ideje című műsora ment a Mária Rádióban. Két nap átolvasgattam, egyes részeket, mondatokat alá is húzogattam, a véleményem az volt, hogy tartalma részletesebb mint a Kék könyvben leírtak, nem tűnik farcs dolognak. Tovább nem is foglalkoztam vele, de vigyázat mert nem akárkinek való, kell alapismeret, azaz teljes Szentírás, valamint Katekizmus, de felnőtt fejjel, nem gyerekes ismeretek alapján, aki nyitott (annak ajánlani lehet), másra nem kell rátukmálni, (ezért konfliktusba is kerültem D. I.-val)

Megjelent az I. Kötet, terjesztették akik bekapcsolódtak, én a II. Kötet terjesztésébe kapcsolódtam be egyes helyiségekben, de a fenti elvek alapján. Még időközben a Szent Arc a kis füzetecskével és az Élő Isten Pecsétje, valamint egy rendes iskolás füzet nagyságú szórólap a Nagy Figyelmeztetés kb. 18 pontban ismertetést terjesztettem tájékoztatásként.

Megjegyzem, a helyi plébánosnak szóltam mindig, és sehol dugiban nem tevékenykedtem, hisz legtöbb helyen már személyesen is ismertek, még amikor az esztelneki Ferences zárdában voltam majdnem egy évet, mint Isten útját kereső konvertita.    

 A problémák az új évvel kezdődtek, amikor a hó I. Péntek éjszakai virrasztás alkalmával a Krisztus Királyból közvetített élő Mária Rádió adásában támadni kezdték az üzenetek hitelességét. Jó páran összezavarodtak, minket nem érintettek (az érveik), aki elfogadja – elfogadja, aki elutasítja, saját ügye, nem kötelező elfogadni.

Bejelentkeztem a Pro Vita Hominis műsorába, az élő adásba Január 11-én, Abortusz témával, mivel mi (Kovászna megye) vezetünk állítólag országos szinten. A témát az Igazság könyve 2. kötet 76, 77 oldaláról, egyes mondatok, részek teljes idézésével olvastam be, nem tettem hozzá egyetlen szót, sőt maga a dr. Néni is ezt választotta, arra az esetre, ha én nem érek oda a megfelelő időben. Döbbenten de örömmel is a Szentlélek működésének tulajdonítottuk az egybe esést.

Az előadás bevezetőjében azért tértem ki a lelkiségünkre, valamint a magán-kinyilatkoztatásokra, mert szükségesnek tartottam alá támasztani azt, amit mondtam. Egy hétre rá feleségem tanúságtétellel fejezte be az általunk felvállalt témát.

Meglepetésünkre több telefonhívást kaptunk, sőt indítványokat is, hogy nekünk kellene találkozni egymással, megosztani lelki tapasztalatainkat. Erre nem számítottunk, de ha Istentől jön, próbáljuk összehozni az Imatalálkozót (nem gyűlést).  Mivel Sepsiszentgyörgy környékiek voltunk a többségben, itten próbálkoztunk, a Krisztus Király kiesett, mivel onnan jön az elutasítás, a Szt. Józsefben Lajos atya tartózkodik, a Szt. Gellért foglalt hittan óra miatt, Zita dr. Nénitől próbáltunk tanácsot kérni, közben félre értés is becsúszott, de így ajánlotta a Pro Vita Hominis székházat.

Két atyát is meghívtam, akiket nyitottaknak gondoltam, meg is ígérték, de végül nem jöttek el. Sajnáljuk, mert legalább ők tanúsíthatnák miért, és hogyan találkoztunk. Reményen felüli létszám 32-33-an voltunk, páran csalódtak, de a többség nagyon jól, sőt egymást kiegészítve hálásak voltunk a Jó Istennek ezen ajándékáért. A végkicsengés, ki-ki saját lelkiségében de a magán-kinyilatkoztatásokat elfogadva haladjunk a teljesebb keresztény élet útján. Az Imahadjárat imáit mindenki saját belátása szerint végzi, a végén jött az indítvány, akkor egy hónap múlva még találkozzunk.

Selymes atya újabb műsora nagy segítségünkre volt, mert nagyon kevés pap foglalkozik ilyen témával érdemben. Sokkal többen könnyelműen nyilatkoznak.

 És jött Dr. Sávai János professzor úr fergeteges kirohanása, a következményeivel!

Elmentem személyesen elbeszélgetni velük (a Krisztus Király plébánián) S. J. , Dávid György plébános és Bajcsy Tibort már régtől ismerjük egymást. Sajnos, akik startból elutasítják a jelenéseket (magán-kinyilatkoztatásokat), nincs mit (és kivel) tárgyalni. Tibortól annyit kérdeztem, miért nem kérdezte meg az Oltáriszentségben jelenlévő Urat nyelveken és értelmezze, aki érti, Tőle származik-e az Igazság könyve, (miért) nehéz elfogadnia azt, hogy Isten másoknak is tud adni lelki adományokat, tetszése szerint.

Sávai úr dr.-i és habilitációja arra a szakterületre érvényes, amelyre szól, de ide én NEM fogadom el, ez dühítette fel, na meg az, hogy meg mertem kérdőjelezni a Nagyfigyelmeztetéssel kapcsolatos hivatalos leközlést. (a Magyar Kurír, Keresztény élet, és a Vasárnap). Hogy pocsék, méltatlan egy ilyen horderejű esemény kezeléséhez, beleértve Sz. János püspök, K. Mihály és P Attila teológiai professzor urakat is, legalább elolvasták volna egyetlen egyszer a Kék könyvet. Megértem, erre nem volt idejük!. A papokhoz szólt elsősorban, papon keresztül adatott, még most sem késő kézbe venni. Megvádol eretnekséggel, sajnos kibújik a szög a zsákból. Az egyházi szabadkőművesség szálai elérték vidékünket is! A környezetünkben meghirdetett szabadkőműves előadásról írnak a helyi lapok és a pásztorainkat nem érdeklik a következmények!  (kérdésemre azt a választ kaptam, nem tudtak róla, sőt még a szabadkőművességről sincs fogalmuk – hiszi a piszi).

Nagy kár, hogy főegyházmegyénkben nem került esperesi kerületenként 2-3 pap, akik hetente egyszer a Szűzanya kedvére, tiszteletére Cönákulumra össze gyűltek volna egymásnál, vagy a híveikkel legalább, mert akkor most Selymes atyának nem egyedül kellene ezt az egyenlőtlen harcot megvívnia.

A beszélgetésünket rögzítettem akkor, ha óhajtják elküldöm, félreértés elkerülése végett teljes nyíltsággal őszintén nyilatkoztam ottan is, Önöknek is, mivel felelősségteljes feladatot, megbízatást látnak el, de ezt kifele nem terjesztem, csak figyelve arra, ki-mit tud megemészteni, a többit majd a maga idejében mindenki akinek szeme van és lát is, megbizonyosodik. Sajnos missziónk (minél több testvérünket előkészíteni a második eljövetelre, és az azt megelőző eseményekre), ezután még nehezebb lesz, a konkolyhintés miatt.

Ami az imatalálkozóinkat, előadásokat illeti biztosíthatom Önöket Isten és a Szűzanya segítségével soha nem törekszünk az (hiteles) Anyaszentegyház ellen szervezkedni, hogy most nehéz diléma elé kényszerülünk,  a M Mozgalmunk 2. kötelezettsége – egységben maradni a Szentatyával és a vele egyesült hierarhiával – érvényben marad, ameddig az események ki fognak bontakozni, és a paradigma váltás meg nem nyilvánul. Beigazolódik, hogy a külső struktúra megmaradt, de a lényeget átkozmetikázták. Egy Világegyházat elnöklő (ellen) „pápát, aki az Antikrisztus szekértolója nem fogunk szolgálni”, még ha külsőségeiben nagyon szeretett teljesnek, elbűvölőnek, sokak által körül rajongják. Már a jelei kezdenek mutatkozni, nagyon figyelmes a szegények, elesettek, peremre szorultak iránt, de az Egyház igazi nagy problémája, a hitehagyás, az erkölcsi fertő, az elvilágiasodás stb. Megoldódik önmagától?

Őszinte tisztelettel Zakariás Imre a MM háromszéki felelőse. Áve Mária.

(megbízatásomat Dr. Erdős Mátyás atya személyes levele által kaptam 2002. 08. 15. keltezéssel, fénymásolatát ha szükséges elküldhetem)”.

 

b) Közzé teszem a püspök úr válaszát.       

„Kedves Imre!

Szomorúan vettem tudomásul, hogy Ön is azok közé tartozik, akik a Nagyfigyelmeztetés nyomán a most megválasztott Szentatya ellen kampányt folytatnak. Ezzel kapcsolatban a következőkre szeretném felhívni figyelmét:

A Máriás Mozgalom amit Gobbi atya indított el, az egészen más valami,  (mint) amit a Nagy figyelmeztetés foglal magában. A Gobbi mozgalmában a hivatalos egyház nem talált olyan kifogásolhatni valót, ami miatt letilthatta volna. A Nagyfigyelmeztetésekben azonban nagyon sok megtévesztő, kétes, az egyháztanítással össze nem egyeztethető dolgot találtak a teológusok. Éppen ezért, aki ezeket a megtévesztő, kétes, az egységet romboló eszméket vallja és azokhoz ragaszkodik, az önmagát zárja ki egyházunk közösségéből. Ezért állítottuk döntés elé a Mária Rádiót is, hogy katolikus rádió akar-e lenni, vagy téves eszmék terjesztője. Bölcsen dönteni tudott és beszüntette Selymes atya adásait, aki elkötelezettje lett a Nagyfigyelmeztetés terjesztésének. Önöket is erre kérjük, hogy hagyjanak fel a Nagy figyelmeztetés terjesztésével, különben a papjainknak meghagytuk, hogy az ilyen emberektől, tagadják meg a szentségek használatát.

Bízom jobb belátásában és imádkozom azért, hogy a Szűzanya, akit tisztelnek, megmentse az eltévelygéstől.

Tamás József

Püspök”

 

c) A „tabuknak” vége, minden feltárul lépésről, lépésre!!!

Tisztelt püspök úr, kedves atyák, egyházi és világi előjáróink! Az események alakulása, akár egyházi, akár világi állapotát  nézzük, személyes vagy közösségi- nemzeti, globális, vonatkozását tekintve, úgy alakulnak, hogy kénytelenek vagyunk a dolgok és történések mélyére, hátterére, okaira is figyelni, akik erre még képesek vagyunk, a kegyelem által, mert a többséget sikeresen lezüllesztették az események, körülmények, haszonélvezői, téveszmék hirdetői.  SAJNOS CSALÓDTUNK ÖNÖKBEN!, egyesekben, nagyon, - akik csak a saját, személyes érvényesülését, karrierjét, jólétét, kényelmét, hatalmát, elismertetését, és szűk körük érdekeit hajszolták - másokban kisebb mértékben. Nincs akinek nyilvánosan gratulálni lehetne, hogy szembe úszik a modern hitetlen-, pogány világ sodrásával, áradatával. Csak XVI. Benedek emeritusz pápánk, de ez még nem nyilvánvaló sokak számára!  Aki nem ismeri fel, hogy a végső idők nagy hitehagyásának idejében élünk, az események majd felébresztik, Csipkerózsika álmából. Az „elpártolás” már nyilvánvaló, a Hamis Egyház már jó ideje párhuzamosan jelen van világunkban, vezetője, a Hamis Próféta is színre lépett. Az Igaz Egyházat fokozatosan megbénította, leszorította a pályáról. A Kék könyvükben erre elégséges tájékoztató, eligazító üzenet található, akinek fontos, ellenőrizze. A folyamat pikantériája, hogy erre senki nem is gondolt, nem számított. Kétezer év tapasztalata, tanulsága sem volt elég arra, hogy beismerjük, Istenünk tervei, gondolatai, útjai, mindig, minden kor tudósainak, mestereinek, bölcseinek, doktorainak, farizeusainak sakk-matt-ott ad!!!

Nem mindenkinek adatott meg, hogy az idők jeleit felismerje, és értelmezze – helyesen – csak az Igaz Egyháznak, és azon tagjainak, akik erre bizonyos feltételeknek megfelelnek, de szó sincs predesztinációról, eleve elrendelésről. Inkább az alapelv – sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak – vagy a meghívásunk, hogy - szenteljük magunkat Szűzanyánk Szeplőtelen Szívének! Hogyan történik a meghívás? Vagy Cönákulum által, részt veszek, vagy eljut hozzám a Kék könyv és elkezdem végezni a Cönákulumot. Tehát a lényeg, a belső készség, a válaszomon múlik IGEN, vagy NEM. Ezt próbálja minden formába közölni velünk jelenéseiben a Szűzanya. Ha megtartjátok, elfogadjátok, és élitek üzeneteimet, megmentelek. Különben elvesztek. Hogyan nyilatkozik az apostol azokról, akik kint rekednek, mert az ajtó bezárul? Nekik nem vált javukra a tanítás, igehirdetés, és hozzátehetjük nyugodt lelkiismerettel, a magán-kinyilatkoztatások üzenetei sem, mert nem csatlakoztak azokhoz, akik hittel befogadták, tetté, életé váltották.

A Hamis Egyház és hamis prófétákat követők számára az utolsó lehetőség a Nagyfigyelmeztetés lesz, de a kockázat óriási, ezért ismétli szüntelen a Szűzanya aggódó felszólítással: a sürgős megtérést, még előtte, mert sokaknak túl késő lesz, lovat hegy alatt abrakolni. Edzés nélkül, nincs kondíció, nincs célba éréskor babér, csak zárt ajtó!

A hamis prófétákról eligazításul, csak annyit, Ők az egyházon belüli farkasok, báránybőrben, reverendában, a csúcstól le végig megtalálhatóak, de felismerhetőek, gyümölcseikről, tanításaikról, nyakatekert, csavaros, kétértelmű, zavaros mondataikról, melyben keverik az igazságot a hazugsággal, de racionálisan, észérvekkel, szeretet, irgalom, jóság, tisztelet, stb. Az Egyház védelmezőinek tüntetik fel magukat. Tulajdonképpen ők az egyházi szabadkőművesek!

 

d) Az IGAZSÁG ŐRE, a jó Pásztor, Tanítása és Példája, világító JEL !!!

Idézek P. Szőke János MÁRTON ÁRON című könyvéből. Görög Katolikus Püspöki Hivatal Nyíregyháza, 1990 – hátulsó lapján első lelki vezetőm sorai: Szeretettel Imrének Ivó t. 1990 VII 28. Korunkra, jelenünkre hatványozottan érvényesek!

„Ma is van(nak) körünkön belül titkos és nyílt csoportosulások, érdekösszefogások, öncélú  vállalkozások, öncélúvá tompult osztályok ezerfelé rángatják az amúgyis laza nemzeti lelkületet... mert értelmiségi osztályunk a meddő politikai szólamokon túl most sem jutott! (254. o.)

A nép is olyan, mint a gyermek: tettekből ért! Az apostolokat várja, akik nem dicsőséget keresnek, hanem munkát vállalnak, nemcsak belőle élni, hanem érette dolgozni is tudnak!

Nekünk a falusi bírótól az országgyűlési képviselőig, a bábasszonytól az orvosprofesszorig, a foltozó vargától a nagy gyárosig, a falusi tanítótól a püspökig, minden poszton a legkiválóbb és felelősségüknek tudatában levő emberekre van szűkségünk. Aki a közösségből él, a közösségnek is munkával és felelősséggel tartozik. (258. o.)

 

Új év küszöbén – beszéde a gyulafehérvári székesegyházban 1947. január 1-én

        

Rosszak az idők, mert rosszak az emberek” – mondotta a Szentatya egyik minapi beszédében. „Az embereknek kell megjavulniuk, hogy jóra forduljanak az idők”.

A bajok oka, nem a külső körülményekben van, hanem az emberi lélekben!

Az ember döntötte ki a társadalmi élet tartóoszlopait és magára a házat. De hogy jutottunk ide? Az ember gondolkozását ki vagy mi befolyásolta és változtatta meg annyira, hogy botorul, vak Sámson módjára ontsa a saját házát? Ki a felelős?

A folyamat századokkal ezelőtt indult és több irányból ásta alá az élet alapjait. (az Isten hitet és parancsait) A kialakult szerencsétlen helyzetért és gyászos következményeiért pedig a modern írástudók, törvényhozók és farizeusok a felelősük!!!

Az írástudók árulása

Felelős az a természettudományos irányzat, mely elég lelkiismeretlen és komolytalan volt, hogy kétes értékű tudományos feltevések, ún. Hipotézisek alapján az ember isteni származását (teremtését), tagadásba vegye. Az igazi nagy tudósok alázattal térdeltek le Isten nyomai előtt, melyeket a természet nyitott könyvében mindenütt felfedeztek. A sarlatánok azonban meghamisították a nagyok gondolatait, a meghamisított gondolatokat katedrákról és népszerűsítő füzetekkel kidobták a tömeg közé, s ezzel a méreggel az Istenhez vezető legfinomabb hajszálgyökereket rothasztották el.

Felelős az a bölcselet és pedagógia, mely a kereszténység egyik legnagyobb hittételét, az eredeti bűn létezését letagadta. Több mint kétszáz éve tartja magát – ellentétben a keresztény tanítással – egy olyan felfogás, hogy az ember rossz hajlamok nélkül, jónak születik – (sajnos a mondatok: „Így születtünk, Isten determinált a jóra, a szépre, az igazra, .... tartós, maradandó, tiszta örömöt az embernek csak a jó dolgok tudnak okozni. A rosszaságnak, a gyűlöletnek van vége, és ez a halál, a pusztulás, és utána nincs tovább. ...miért is keresnék más utakat, ha a szolidaritás, a szeretet, a bizalom útja maradéktalanul betöltheti szívünket, életünket örömmel, boldogsággal itt, ezen a földön, és ráadás-képen feljogosít az örök boldogság reményére is ? Ezek a mondatrészeket Erdély leghíresebb emberének tollából származnak, egyetlen cikkéből! Azt nem állítom, hogy írója egyházi szabadkőműves, de azt igen, hogy teológiai tanárai között egy pár az volt. Igazolja a Tanítvány megnyilatkozása – a gyümölcs, hogy fertőzött, szennyezett, génkezelt -  különben honnan szívta magába? Székely Hírmondó 2013. 04. 04.) – s ha elromlik, ennek a kedvezőtlen körülmények, az úgynevezett környezet az oka. Hiába mondott ellene ennek a feltevésnek maga az élet, hiába cáfolta nagy bűnökkel és gaztettekkel a mindennapi tapasztalat, felelőtlen társadalom tudósok és nevelők még hangosabban hirdették az ellenkezőjét, s a nyárspolgár, akinek a napi bűnözés úgyis kényelmetlenül nyomta a lelkiismeretét, szívesen elhitte a színes hazugságot, hogy a bűneit áttolhassa a körülményekre.

Felelős az az irodalom, mely az említett tudományok szólamait és féligazságait lefordította a tömegek nyelvére, s könnyed, regényes és elbeszélő formában tovább adta, és a könnyelműséget és felelőtlenséget széles körök életfelfogásává tette.

Felelős az a művészet, amely – követve az irodalmat – szakított az óriási elődök nagy hagyományaival, s a kereszténység természetfölötti tényeinek és időtlen gondolatainak – a művészet egyetlen méltó tárgyának – a megfogása helyett ereje legjavát és hatalmas tömegnevelő lehetőségeit a testiség, s a bűnös és kicsinyes és szellemtelen polgári élet ábrázolására pazarolta. (mára ehhez csatlakozott a Tv és filmipar pornótól sci-fi határokat nem ismerő szennytenger áradatávalt).

Felelősök az államok, melyek – szintén engedve annak a korszellemnek, melyet a tudomány, bölcselet, irodalom és művészet szuggeráltak – törvényeikkel egymásután lazították meg a legnagyobb erkölcsi kötelékeket. A felvilágosultság és a helytelenül értelmezett szabadság nevében egymás után szabadították fel az állhatatlan házasokat a házasság felbontására, a lelkiismeretlen szülőt a gyermek elhagyására, az erőset a gyenge elnyomására, a gazdagot a szegény kihasználására, a többségi népet a kisebbségi nép, a többségi állampolgárt a kisebbségi állampolgár, egyik fajt a másik faj, sőt: egyik vallást a másik vallás üldözésére.

Felelős az a képmutató társadalom, mely az államok keresztény és erkölcs ellenes törvényeit megtapsolta és elfogadta. Kereszténynek mondta (vallja, gondolja) magát, vasár- és ünnepnapokon kegyes arcot öltött, hithűségével a kaporból és mentából tizedet fizető farizeus módján kérkedett. De élete a valóságban pogány élet volt: (és az ma is) templom után és a hét többi napjain nyugodtan elkövette a maga kis és nagy bűneit, megcsinálta a maga uzsora-üzleteit, elhelyezte a rágalmazó megjegyzéseit: (KDM platform, karrierista bársonyszékben beleragadt bajnokai RMDSz) szalonjaiban és kaszinóiban (értsd: szabadkőműves páholyaiban) vitatta, a házaséletről vallott felfogásával, szórakozásaival, szabados életmódjával és felelőtlen közéleti szereplésével (ide-oda loccsanásával, erdeink letarolásával) megtagadta a (katolikus) keresztény elveket.

Megalkuvók papi ruhában (mai nevük „egyházi szabadkőművesség”)

És végül – de nem utolsó sorban – felelősek azok a vallások és azok az egyháziak, akik a mindenkori hatalom előtt szolgalelkűen meghajoltak, ma ennek, holnap az ellentétes irányzatnak az uszályába kapaszkodtak, az igazság és a nagy erkölcsi törvények védelméről gyáván lemondtak, a hatalom törvénytelenségeinél asszisztáltak: akik a korszellemmel mindig kiegyeztek ötven százalékra, a maguk hűtlen és elvtelen magatartásának az igazolására pedig olyan mentségeket találtak ki, hogy az igazságban és erkölcsbe vetett hitet, és az erkölcsi tekintély hitelét a hűséges és jó szándékú hívek lelkében is megölték. (az EU normák és törvények erre szolgálnak!)

Ezeknek a szellemi és erkölcsi árulásoknak, ennek a nagy aposztáziának – (hitehagyásnak) – a következménye a mai ember tragédiája. (a holnap vérfürdőjét – Szf. 4. titok, b. - nyomorát, kétségbeesését, összeomlását eredményezi) Amilyen mértékben fordult el Istentől és törvényeitől (az ember) olyan mértékben tompult el a lelkiismerete. Az ellentmondások és következetlenségek úgy megzavarták az erkölcsi érzékét, hogy már nem tesz, és maholnap nem is tud különbséget tenni a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a megengedett és a meg nem engedett, a tisztességes és a tisztességtelen, a becsületes és a becstelen cselekedetek: az erény és a bűn között! (ez a lagymatag  papok, illetékesek  mulasztásainak következménye, a „sors iróniája” , hogy ezt már a csúcsról is hirdeti éppen Roma püspöke, persze egyiket sem emlegeti).

Eltűnt a jog és az igazság tisztelete, és eltűnt a szeretet. Helyettük az erőszak, az önzés és hazugság vette át az uralmat a társadalmi élet fölött. Ami nem megy csellel, hazugsággal vagy megtévesztéssel, azt megveszik pénzzel vagy kikényszerítik erőszakkal. (újabban már drónról indított rakétával, pl. politikai ellenfél kiiktatása, Ausztria – Paul Walker színész autóbalesete –  „vörös iszap lavina” NATO rakétával). Lelkiismeret furdalások, erkölcsi gátlások nem feszélyezik sem a kicsinyeket, sem a nagyokat.

Az élet ítélete

Az élet nem sokat törődik a politikusok, még a tudósok (híres teológusok, professzorok, doktorok stb.) fecsegésével  sem! (következik egy beszúrás az Erdélyi Iskola 1935/36 –  Az elnémult harangok üzenete 259. o.)

„Az élet azonban nem tűri sem a struccpolitikát, sem a szemtelen kihívást! Szaporán sorakozó tényekkel veri velünk szembe, mint letagadhatatlan valóságot, hogy a földi élet acélbordázatát földöntúlról származó erkölcsi törvények alkotják. Az erkölcsi törvények, melyeket szeretünk elvont tanításoknak felfogni és a vallás zárt területére utalni, (magánügy!!!), kézzelfogható életünkben olyan szerepet töltenek be, mint az építészet törvényei az építésben, vagy a gyökérből kiinduló nedvkeringés a növény életében: meg lehet ugyan tagadni, de akkor az élet elszáradásával, alkotásaink összeomlásával is kell számolnunk.”

(az utóbbi évtizedek egyre szaporodó jelenések üzenetei, aggódó, sürgető, kérő, de figyelmeztető, ritkábban fenyegető tartalma éppen erre akar rádöbbenteni minél több embert, hogy az emberiség elérkezett a kritikus határhoz, azok akik a lehető leghamarabb meg nem térnek, amikor az események kibontakoznak, és beigazolódnak a próféciák, el fognak veszni, vagyis azt kockáztatják, hogy a Pokolba fognak kerülni!).

Vagy... vagy...

Isten időnként alkalmat ad, hogy az emberi életnek és az Isten által megállapított rendnek, a látható és a láthatatlan világnak az összefüggését a saját szemeinkkel lássuk, szinte kézzel kitapintsunk. A most élő nemzedékeknek megadatott ez az alkalom!

(ez a megállapítás MOST és RÁNK jobban vonatkozik, mint bármely előttünk lévő nemzedékekre, mert a bőrünkön tapasztaljuk hová vezet egy Istentől és törvényeitől elfordult világ állapota, útja, úgy keleten, mint nyugaton  – a káoszba, kilátástalanságba, gátlástalanságba, önzésbe, a vége a kétségbeesés, a pusztulás, pontosabban önmegsemmisítés – második halál! – vajon amikor az Emberfia visszatér, talál-e hitet a Földön?  De nem mindenki számára, Ninive népe megmenekült, mert hitt Jónás szavának, még annak ellenére is, hogy amit hirdetett „Szentencia”-ként hangzott el, Noé idejében vagy Sodoma és Gomora esetében, csak Noé és családja, Lót és családja, de útközben a feleség elbukott, ehhez hasonlót kockáztatnak azok is, akik halogatják megtérésüket, vagy azt gondolják, jó úton járnak, és nincs szükségük semmire, mert jó  GPS-szel rendelkeznek. Ha igen, akkor OK Marana  Tha! ).

Ma a fájó élet ezer hangon sikoltozza az apostol kérdéseit: „Mi része van az Igazságnak, a Gonoszsággal? Vagy mi társulása a Világosságnak a Sötétséggel? Vagy mi egyessége Krisztusnak, Béliállal?  Vagy mi része a Hívőnek a Hitetlennel?

 (Csak annyi, mint XVI. Benedek emeritus pápánknak, Ferenc ellenpápához -  a tisztaságnak a tisztátalansághoz, az életszentségre törekvő Isten törvényeihez igazodó és a bűn mocsarába hempergő törvénytipró embernek, SEMI! Két Úrnak szolgálni NEM LEHET! A Világnak is imponálni, Krisztusnak is, nem megy, az előbbiben úgy lubickol, mint hal a vízben, az utóbbi mesterkélt alakoskodás, Júdás-csók!).

Az események feltárták a nagy hazugságok és ellentmondások összes veszélyeit! Mi még kérdezni is alig merjük, hogy mi következhet, ha ennek a nemzedéknek sem lesz elég bátorsága elválasztani a Világosságot a Sötétségtől, az Igazságot a Hazugságtól, Krisztus (és az Egyházunk) ügyét a Béliál ügyétől? (amely a Hamis Próféta és az Antikrisztus ügye).

 

Új élet: igazságban és szeretetben

„Az embereknek kell megjavulniuk, hogy jóra forduljanak az idők” – ez az idők parancsa, és ez számunkra az újévi feladat! Elpogányodtunk! Hűtlenek lettünk az Igazsághoz, s igazságtalanságokat kell elszenvednünk minden nap! Önző, könyörtelen emberekkel van nap-nap után dolgunk! Komolyan kell tehát vennünk és szó szerint meg kell tartanunk mindazt, amit Isten egyszülött fia kihirdetett és az Anyaszentegyház  az Ő nevében Tanít! A hétköznapok jelentéktelen feladataiban is az igazságot és a szeretetet kell érvényre juttatnunk.

Vagyis: újból keresztényeknek kell lennünk, ízig-vérig! , hogy emberekké nemesedjünk, a földön emberi életet élhessünk, (lelkiéletet, a lélek uralmát, a testiség fölött, ahogy az apostol hirdeti, fojtsátok el tagjaitokban ami földies), és Isten áldására méltók legyünk!

(Csak lélekben, gondolkodásmódunkban és tetteinkben megújulva a „Tízparancsolat” útján  tudunk felkészülni az előttünk álló keresztényüldözés antikrisztusi borzalmain átvezető úton elérni a Szeretet civilizációjának honában, Új Ég, Új Föld, Második Paradicsom ígéretében!)

Ezekkel a gondolatokkal kívánok Tisztelendő Testvéreimnek, kedves Híveimnek és minden embertársamnak az Úr Jézus Nevében, Boldog új esztendőt!” (Márton Áron pp.)

 

Befejezésül pár mondatot idézek Kék könyvünk 1995. június 28. üzenetéből – Valdragone -  Lelkigyakorlatok Cenákulum formájában Európa, Amerika, Afrika, Ázsia és Óceánia 20 püspökével és 300 papjával - az évi nagytalálkozón. 

„Ebben a ti időtökben Nekem szükségem van Papjaim imájára a Világ megmentéséhez! Látjátok, hogy a nyomorúság és a kétségbeesés milyen mélységébe zuhant ez az emberiség, amely teljesen eltávolodott az Istentől!

Magától most már nem tud felemelkedni, hacsak egy nagy Irgalom nem vezeti el az üdvösségre. Ezt az Irgalmas Úr megteheti  Általatok, Püspökök és Papok által!!!”

Mi igyekszünk megérteni, papjaink is emberek, sőt jobban célpontjai a Gonosz támadásainak, mint mi, a tényekkel nem vádaskodni akarunk, csak rávilágítani, Urunk a langyosokat, kétfelé sántikálókat, áruló Júdásokat  kiköpi, és persze, akkor velük együtt minket is, ha azok maradunk! Mindannyian nagyon elcsigázottak, kimerültek, belefáradtak vagyunk a jelen korunk terhei, zűrzavarai alatt, alig-alig tudunk vánszorogni, eligazodni, a tiszta vízért, egyértelmű, hiteles tanításért epedünk. Nem vagyunk lázadók, mily készséggel, örömmel engedelmeskednénk kelkivezetőinknek, ha lenne, de sajnos korunkra is érvényes Szalézi Szent Ferenc megjegyzése, nem mindenki alkalmas kelkivezetőnek, jó kelkivezetőt nehéz találni, így morzsákat csipegetünk, lelki naplókból, a Szentek életéből, ki ahogy tud. Igaz, az Úr és a Szűzanya a legjobb kelkivezetők, de nagy nehéz megoldás, számunkra. Elegünk van a moslékból, a mézes-mázos szólamokból, szlogenekből, félmegoldásokból, féligazságokból!

Mert: „A pap ajkának kell ugyanis a tudást őriznie, és az Ő szájából várják a tanítást, mert a SEREGEK URÁNAK KÖVETE!!!” (Mal 2. 7.)

Abban a reményben, hogy Nagy Püspökünk, püspökké szentelésének 75. évfodulójára  öröksége kiállta, és ezután is ki fogja állni az idők viharainak vad, dühödt ostromát, kívánok:

 Kegyelemteljes, Áldott, Békés Új esztendőt, a honlapot fenntartó, működtető, olvasó minden kedves Testvérünknek.  Szeretettel Imre Áve Mária!