2015. október 3. – Szombat

2015.10.03 09:33

  A hetvenkét  tanítvány, akiket  Jézus az  evangélium hirdetésére  küldött,
   nagy örömmel tért vissza. „Uram – mondták  Jézusnak –, a te nevedre még  a
   gonosz lelkek  is engedelmeskedtek  nekünk.” Ő  így válaszolt:  „Láttam  a
   sátánt: mint a villám, úgy bukott le az égből. Hatalmat adtam nektek, hogy
   kígyókon  és  skorpiókon  járjatok,  hogy  minden  ellenséges  erőn   úrrá
   legyetek: Semmi sem fog ártani  nektek. Mindazonáltal ne annak  örüljetek,
   hogy a gonosz lelkek engedelmeskedtek nektek. Inkább annak örüljetek, hogy
   nevetek föl van írva a mennyben.”
   Abban az órában  Jézus felujjongott  a Szentlélekben,  és így  imádkozott:
   „Magasztallak téged, Atyám,  ég és  föld Ura, mivel  elrejtetted ezeket  a
   bölcsek és az  okosak elől,  és feltártad  az egyszerűeknek,  így van  ez,
   Atyám, mert így tetszett neked. Az  Atya mindent átadott nekem. Senki  más
   nem ismeri a Fiút, csak az Atya, és  az Atyát sem ismeri más, csak a  Fiú,
   és az, akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni.” Jézus azután tanítványaihoz
   fordult, és így  szólt: „Boldog az  a szem, amely  látja, amit ti  láttok.
   Mondom nektek: Sok próféta és király szerette volna látni, amit ti láttok,
   de nem látta; szerette volna hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta.”
   Lk 10,17-24

   Elmélkedés:

   Lukács evangélista az események leírása során időben kicsit ugrik,  amikor
   a hetvenkét tanítvány missziós útra küldését követően azonnal arról számol
   be, hogy útjukról visszatérnek. Nem állíthatunk semmi biztosat arról, hogy
   napokig vagy hetekig lehettek-e távol, de ennél hosszabb időre, azaz  több
   hónapra nem érdemes  gondolnunk. Mindenesetre  örömteli beszámolójuk  arra
   utal, hogy  küldetésük sikerrel  járt, kár,  hogy az  evangélista nem  írt
   bővebben tapasztalataikról.
   Útnak indulásukkor  megkapták a  hatalmat Jézustól  ahhoz, hogy  betegeket
   gyógyítsanak. Úgy tűnik, hogy a  gyógyítás rájuk ruházott hatalma  valóban
   betegek gyógyulását eredményezte és  még ördögöket, démonokat is  sikerült
   kiűzniük a  megszállottakból.  Lelkesen sorolt  élményeik  hallatán  Jézus
   örvendezik,   hogy   a   sátán   vereséget   szenvedett,   immár   valóban
   megtapasztalható Isten országának jelenléte  és növekedése a világban.  Az
   emberek számára eljött a szabadulás  ideje, az üdvtörténet új korszaka,  a
   békesség ideje. Az  evangélium hirdetésével mindenkihez  eljut az  igazság
   tanítása.
   A küldetését hűségesen teljesítő tanítvány jutalma nem marad el. Jézus azt
   mondja, hogy nevük fel van írva a mennyben, amely kijelentés azt  jelenti,
   hogy szolgálatuk jutalmaként elnyerik  Istentől az üdvösséget, eljutnak  a
   mennybe.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Szívemnek Világossága! Elvesztem a  földi dolgokban és sötétséggé  lettem.
   De éppen ebben a  sötétségben fog el a  vágy utánad. Eltévedtem, de  akkor
   rád gondoltam, és hallottam hangodat. Most hát szomjasan és lihegve  térek
   vissza a te forrásodhoz. Inni akarok belőle, életet akarok meríteni –  nem
   én akarok önmagam élete lenni.
   Szent Ágoston