2015. október 28. – Szerda, Szent Simon és Szent Júdás Tádé apostolok

2015.10.28 10:01

 Jézus egyszer  fölment  egy  hegyre imádkozni.  Az  egész  éjszakát  Isten
   imádásában töltötte. Másnap  magához hívta  tanítványait, és  kiválasztott
   közülük tizenkettőt, akiket apostoloknak  nevezett: Simont, akit  Péternek
   is hívott, és testvérét, Andrást; Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant,
   Mátét és Tamást;  Jakabot, Alfeus fiát  és a buzgó  Simont; Júdást,  Jakab
   fiát, továbbá karióti Júdást, aki később elárulta őt. Azután lement velük,
   és egy sík mezőn megállt. Ott nagy csoport tanítvány sereglett köréje,  és
   hatalmas tömeg  vette  körül  Júdeából. Jeruzsálemből,  Tirusz  és  Szidon
   tengerparti vidékéről. Ezek  azért gyűltek össze,  hogy hallgassák őt,  és
   gyógyulást  nyerjenek   betegségükből.  Meggyógyultak   azok  is,   akiket
   tisztátalan lelkek gyötörtek. Az egész tömeg érinteni akarta őt, mert  erő
   áradt ki belőle, és mindenkit meggyógyított.
   Lk 6,12-19

   Elmélkedés:

   Két  olyan   apostolt  ünnepel   ma   Egyházunk,  akik   szinte   teljesen
   észrevétlenek  maradnak  az  események  sodrában,  nevükkel  elsősorban  a
   Tizenkettő kiválasztásánál  és nevük  felsorolásánál találkozunk.  Egyikük
   Szent Simon, akit a „buzgó”  melléknévvel illetnek az evangélisták, s  aki
   nem tévesztendő össze  Simon Péterrel,  a halásszal. A  másik pedig  Júdás
   Tádé, aki nem azonos iskarióti Júdással, a későbbi árulóval.
   Az apostolok  kiválasztását Jézus  imádsága  előzte meg.  Választásuk  azt
   jelzi, hogy  új  feladatot,  küldetést kapnak.  Állandóan  az  Úr  mellett
   vannak, rendelkezésére állnak, hallgatják tanítását, látják cselekedeteit,
   s mindezt  az  élményt a  Mester  mennybemenetelét követően  elmondják  az
   embereknek. Az apostoli igehirdetés  alapja a Jézussal való  életközösség.
   Arról tanúskodnak, azt hirdetik, amit Jézus mellett átéltek. A ma ünnepelt
   buzgó Simon  és Júdás  Tádé  esetében ez  a  jelenlét egészen  csendes  és
   visszahúzódó. Nem tesznek semmi látványosat vagy feltűnőt.
   E csendes jelenlét  azt az  üzenetet hordozza, hogy  nem kell  mindenkinek
   látványos dolgokat  tennie  ahhoz,  hogy együtt  legyen  az  Úrral.  Jézus
   tanújának, követőjének, igehirdetőjének lenni amúgy sem azt jelenti,  hogy
   valaki harsány  módon felhívja  magára  a figyelmet,  hanem azt,  hogy  az
   emberek tekintetét Jézus Krisztus személyére irányítja.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Urunk, te élő kövekből akarsz örök hajlékot emelni Fölségednek, és ezek az
   élő kövek a te választottaid. Légy segítségére könyörgő népednek, és  add,
   hogy  egyházad  nemcsak   külső  nagyságban,  hanem   belső  életében   is
   gazdagodjék és növekedjék.