2015. október 24. – Szombat

2015.10.24 09:05

   Abban az időben odajött Jézushoz  néhány ember, s azokról a  galileaiakról
   hozott hírt, akiknek  vérét Pilátus  az áldozat  vérével vegyítette.  Erre
   Jézus megjegyezte:  „Azt  hiszitek,  hogy  ezek  a  galileaiak  bűnösebbek
   voltak, mint a többi galileai, mivel így jártak? Mondom nektek: nem! De ha
   nem tartotok  bűnbánatot,  éppúgy elvesztek  ti  is mindnyájan.  Vagy  azt
   gondoljátok, hogy az a tizennyolc  ember, akire rádőlt Siloámban a  torony
   és megölte őket,  bűnösebbek voltak  a Jeruzsálemben  élő többi  embernél?
   Mondom nektek: nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, éppúgy elvesztek ti  is
   mindnyájan.”
   Aztán egy példabeszédet mondott. „Egy  embernek fügefa volt a  szőlőjében.
   Kiment,  gyümölcsöt  keresett  rajta,  de  nem  talált.  Erre  így   szólt
   vincellérjéhez: Idejárok három  év óta,  hogy gyümölcsöt  keressek ezen  a
   fügefán, de nem találok. Vágd ki! Miért  foglalja itt a helyet? De az  így
   válaszolt: Uram, hagyd meg még  az idén. Körülásom és megtrágyázom,  hátha
   terem majd jövőre. Ha mégsem, akkor kivághatod.”
   Lk 13,1-9

   Elmélkedés:

   A mai  evangéliumi részlet  bevezetése  bepillantást enged  Jézus  korának
   politikai viszonyaiba, mindabba a félelembe és borzalomba, amit a  rómaiak
   megszállása, fennhatósága jelentett  a zsidók számára.  Az idegen  hatalom
   uralkodását a  zsidók nehezen  viselték, s  emiatt rendszeresek  voltak  a
   fegyveres lázadások, amelyeket  a rómaiak a  nép megfélemlítése  érdekében
   kegyetlenül levertek. Egy ilyen  lázadás leverésére, a lázadók  megölésére
   utal Jézus, amely Jeruzsálemben  a templomban, az áldozatbemutatás  helyén
   történhetett. A  rómaiak  vérengzése  feltehetően  nem  csak  a  tényleges
   lázadókat érintette, hanem a jeruzsálemi zarándoklaton részt vevő ártatlan
   emberek is áldozatul eshettek. Lukács evangélista nem az eseményre figyel,
   hanem az  ennek  kapcsán  Jézus  részéről  elhangzó  figyelmeztetésre.  Az
   áldozatok nem azért  jártak így,  mert másoknál bűnösebbek  voltak, s  nem
   Isten büntette meg őket ilyen módon a rómaiak keze által titkos bűneikért.
   Ugyanez a helyzet azokkal az emberekkel, akikre rádőlt egy torony s  ezzel
   halálukat lelték. A tragédia nem Isten büntetése ez esetben sem.
   De eljön az idő, az isteni  számonkérés ideje. Mégpedig akkor, amikor  azt
   Isten akarja. Ezt  szemlélteti a fügefáról  mondott hasonlat. Számomra  is
   eljött a megtérés ideje. Nem élhetek vissza a nagylelkű Isten türelmével.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Szentlélek Isten,  vigaszom  vagy;  alakíts át  engem,  mert  bűnös  ember
   vagyok. Kelts életre,  mert halott  vagyok. Ébressz fel  álmomból és  tégy
   alkalmassá  az  örök  életre.  Légy  velem,  lakj  nálam,  maradj   bennem
   dicsőséges Szentháromság!
   C. Neumann