2015. október 23. – Péntek

2015.10.23 10:51

Abban az időben Jézus így szólt  a sokasághoz: Ha látjátok, hogy  nyugaton
   felhő támad, mindjárt mondjátok: „Eső jön!”,  és úgy is történik. Ha  déli
   szél fúj, azt mondjátok: „Hőség lesz!”, és megjön az is. Képmutatók! Az ég
   és föld  jeleiből  tudtok  következtetni;  a mai  idők  jeleit  miért  nem
   ismeritek fel? Miért nem ítélitek meg magatok, hogy mi az igazság?  Amikor
   ellenfeleddel a hatóságokhoz mégy, igyekezzél még az úton kibékülni  vele,
   hogy a bíróhoz ne hurcoljon. Mert ha a bíró elé visz, akkor a bíró átad  a
   börtönőrnek, a börtönőr  pedig börtönbe  vet téged. Mondom  neked, ki  nem
   szabadulsz onnan, amíg tartozásodat az utolsó fillérig le nem fizeted.
   Lk 12,54-59

   Elmélkedés:

   Nem kell  különösebben  sok értelem  ahhoz,  hogy az  ember  többé-kevésbé
   kiismerje a természetet.  Idővel egyre több  tapasztalatot szerez, s  ezek
   alapján következtetni tud a  várható időjárásra. Az  ókori ember a  modern
   kor eszközei nélkül  is jól  boldogult az előrejelzés  területén. Erről  a
   tapasztalatról beszél Jézus: a nyugatról érkező felhők esőt hoznak, a déli
   szél pedig hőséget. Nemzedékek adták  tovább egymásnak a tapasztalatot  az
   égi jelekről, jelenségekről.
   Jézus szavai panaszként hatnak, elégedetlenséget tükröznek. Az égi jeleket
   és természeti jelenségeket  értő emberek  miért nem veszik  észre az  idők
   jeleit, Isten  országának  jeleit? Miért  nem  ismerik fel  Krisztusban  a
   Megváltót? Miért nem  fedezik fel tanításában  az igazság üzenetét?  Miért
   keményítik meg szívüket, s zárkóznak el az üdvösség tanításától? Miért nem
   hisznek csodái láttán, amelyek jelként szolgálnak? Az örömhír hirdetésével
   elkezdődött a messiási idő, az üdvösség korszaka. A Jézus által hozott  új
   korszak új viselkedésmódot kíván az embertől.
   Észreveszem-e mindennapjaim során azokat a jeleket, amelyeket Isten  mutat
   számomra? Meghallom-e üzeneteit, amelyekkel szándékait, útmutatásait közli
   velem? Felismerem-e küldötteit, azokat az embereket, akiket mellém  állít,
   hogy segítsen és vezessen?
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Hűséges Jézusom,  ölelj  bennünket,  gyarló embereket  szívedhez.  Ha  nem
   vonzol bennünket,  nem  tudunk követni.  Ha  elgyengülünk, ne  hagyjon  el
   kegyelmed, mert nélküled  semmit sem  tehetünk; főleg  nem vállalhatjuk  a
   halált éretted. Adj tiszta akarást és félelem nélküli szívet, igaz  hitet,
   szilárd reményt és  tökéletes szeretetet, hogy  mindent elviselve  örömmel
   adjuk életünket neked.