2015. október 12. – Hétfő

2015.10.12 06:59

   Egyszer Jézus köré sereglett a csodaváró  tömeg, de ő így szólt  hozzájuk:
   „Ez a nemzedék gonosz nemzedék. Csodajelet követel, de nem kap más  jelet,
   mint Jónás próféta jelét. Ahogy Jónás jel volt a niniveieknek, úgy lesz az
   Emberfia is jel ennek a nemzedéknek. Az ítéleten majd ezzel a  nemzedékkel
   együtt megjelenik  Dél királynője  is, és  helyeselni fogja  elítélésüket,
   hiszen ő a föld végéről is eljött, hogy hallgathassa Salamon bölcsességét;
   itt pedig nagyobb valaki van, mint Salamon. Ninive lakói is ott lesznek az
   ítéleten ezzel a nemzedékkel együtt, és helyeselni fogják a megbüntetését,
   mert ők Jónás szavára bűnbánatot tartottak; itt pedig nagyobb valaki  van,
   mint Jónás.”
   Lk 11,29-32

   Elmélkedés:

   Ésszerűnek tűnik, hogy a nép, illetve a nép részéről egyesek jelet  kérnek
   Jézustól. Újabb  bizonyítékokat szeretnének  kapni,  hogy nem  a  sátánnal
   szövetkezve viszi  véghez csodáit,  hanem  valóban Isten  segítségével.  A
   hagyományokhoz nem mindenben  ragaszkodó, újító  jellegű tanítása  szintén
   igazolást igényel az emberek véleménye  szerint. Mindez ugyan ésszerű,  de
   Jézus többet  várna tőlük,  valódi  megtérést és  hitet.  A hit  az  ember
   válasza az  isteni tevékenységre  vagy üzenetre.  Az emberek  láthatják  a
   csodákat, mint  az  isteni  irgalmasság  megnyilvánulásait  és  hit  ébred
   bennük. Az ember  hallja Isten üzenetét,  amelynek befogadása már  válasz,
   azaz hittel elfogadja azt. Zakariás  nem hitt az angyalnak, hogy  gyermeke
   fog születni, ezért  büntetésül megnémult,  s néma maradt  addig, amíg  az
   isteni ígéret be nem teljesedett  fia, Keresztelő János születésével  (vö.
   Lk 1,5-25).  Mária  hitt  Isten  üzenetének,  elfogadta  vele  kapcsolatos
   tervét. Hitét fejezi  ki válasza:  „Íme, az  Úr szolgálóleánya:  történjék
   velem szavaid szerint” (vö. Lk 1,26-38).
   Salamon bölcsességének és Jónás próféta személyének említése jelzés  arra,
   hogy a  korábbi  idők bölcsessége  és  prófétai hagyománya  teljesedik  be
   Jézusban, aki küldetésében, szolgálatában és engedelmességében  felülmúlja
   a korábbi és a későbbi idők küldötteit.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Istenünk, a  te igédet  egy  napon túl  veszélyesnek  érezte a  világ,  és
   átformálta azt. Átformált  igédet a magunk  kényeiméhez igazítottuk,  hogy
   kellemes hajlékunkká  váljék. Ki  ismeri még  szavad ősi  erejét és  igazi
   rendeltetését? Ki mondja el  azt ismét? Ó Istenünk,  elhalkult volna a  te
   szavad? Küldj nekünk prófétákat!

   E. A. Grabner-Haider