2015. november 6. – Péntek

2015.11.06 07:28

Abban az  időben Jézus  ezt a  példabeszédet mondta  tanítványainak:  „Egy
   gazdag ember előtt  bevádolták intézőjét, hogy  eltékozolja ura  vagyonát.
   Erre ő magához hívatta  és így szólt hozzá:  Mit hallok rólad? Adj  számot
   gazdálkodásodról, mert  nem  maradhatsz  tovább  intézőm.  Az  intéző  így
   gondolkodott magában: Mitévő legyek, ha uram elveszi tőlem az intézőséget?
   Kapálni nem  tudok,  koldulni  szégyellek. Tudom  már,  mit  teszek,  hogy
   befogadjanak az  emberek  házukba,  ha gazdám  elmozdít  az  intézőségből.
   Egyenként magához  hívatta tehát  urának  adósait. Megkérdezte  az  elsőt:
   Mennyivel tartozol  uramnak? Azt  felelte: Száz  korsó olajjal.  Erre  azt
   mondta neki: Vedd elő adósleveledet, ülj  le hamar, és írj ötvenet.  Aztán
   megkérdezett egy  másikat:  Te mennyivel  tartozol?  Száz véka  búzával  –
   hangzott a válasz. Fogd adósleveledet –  mondta neki – és írj  nyolcvanat.
   Az úr megdicsérte a hűtlen intézőt,  hogy okosan járt el. Bizony, a  világ
   fiai a maguk módján okosabbak a világosság fiainál.”
   Lk 16,1-8

   Elmélkedés:

   Jézus példabeszéde a gazdagok  világát mutatja be. Szavait  tanítványaihoz
   intézi, akik ugyan  nem tartoztak  a társadalom  tehetősebb rétegéhez,  de
   ismerhették azt. Jézus korában a munkások napi bére egy dénár volt. A száz
   korsó olaj vagy a  száz véka búza ennél  jóval nagyobb értéket  jelentett.
   Akik a példázatban szereplő gazdának tartoztak, azok nem kétkezi  munkások
   lehettek, hanem például  üzletelő kereskedők.  Jézus beszéde  bepillantást
   enged a  gazdagok világába,  amelyet az  ügyeskedés, egymás  becsapása  és
   szélhámosság jellemez. Nem  feltétlenül minden  gazdag emberre  jellemzőek
   mindezek, de a történetben szereplőkre igen. Az intéző belenyúl a gazdagok
   amúgy is kétes  ügyleteibe, hogy  a maga  javára fordítsa  a helyzetet.  A
   példázat végén Jézus nem az  ő ravaszságát és becstelenségét dicséri  meg,
   hiszen valóban  kárt okozott,  csupán  előrelátását, hogy  jövőjét  akarja
   biztosítani barátok szerzésével. Az újabb csalást nem helyesli Jézus.
   Hogyan gondolkozzon a  keresztény ember, a  „világosság fia” a  vagyonról?
   Hogyan használja azt? A vagyon, a tulajdon nem örök érték. Ezen a  világon
   használjuk, de a halál mindenkit megfoszt tőle. A vagyonnak az adja meg az
   értékét, ha az  ember szétosztja  azt, segíti  vele a  szegényeket és  így
   barátokat szerez  magának. Nem  a  hála miatt  teszi  ezt, hanem  mert  az
   igazságosság ezt kívánja.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Uram,  megköszönöm  Neked   azokat  az  örömöket,   amelyekben  a   lelkem
   segítségével részesedem. Köszönöm  a költészet  és a  zene szépségeit,  az
   életemet eligazító és  betöltő igazságokat.  Köszönöm a  sok jót,  amelyet
   felismertem  és  megtettem.  Köszönöm   minden  szavadat,  amelyet   nekem
   kinyilatkoztattál,  és  minden  indítást,  amely  megérintette   bensőmet.
   Köszönöm Uram, hogy te  magad vagy az igazság,  és hogy benned  megtalálom
   életem értelmét.
   P. Haschek