2015. március 2. – Hétfő

2015.03.02 08:44

A hegyi beszédben  Jézus így szólt  tanítványaihoz: „Legyetek  irgalmasok,
   amint mennyei Atyátok is irgalmas.  Ne mondjatok ítéletet senki fölött,  s
   akkor fölöttetek sem ítélkeznek. Ne  ítéljetek el senkit, s akkor  titeket
   sem ítélnek el. Bocsássatok meg,  és nektek is megbocsátanak. Adjatok,  és
   akkor ti is kaptok. Jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel  mérnek
   öletekbe. Mert amilyen  mértékkel ti mértek,  olyannal mérnek majd  nektek
   is.”
   Lk 6,36-38

   Elmélkedés:

   Jézus így tanít  a mai  evangélium szerint: „Ne  mondjatok ítéletet  senki
   fölött, s  akkor  fölöttetek sem  ítélkeznek.  Mert amilyen  mértékkel  ti
   mértek, olyannal mérnek  majd nektek  is” (Lk 6,37).  Ezt az  életszabályt
   először is  az embertársainkkal  való kapcsolatra  szoktuk  vonatkoztatni.
   Ennek értelmében, ha nem ítélkezünk  felebarátaink felett, azaz nem  azzal
   töltjük a drága időnket, hogy  hibát keresünk másokban és megítéljük  őket
   gyengeségeik miatt,  akkor ők  sem a  mi vétkeink  boncolgatásával  fognak
   foglalkozni.  A  jézusi  mondás  pozitív  megfogalmazásban  így   hangzik:
   jószándékkal, jóindulattal  közeledj  a  másik emberhez,  és  akkor  ő  is
   jóindulattal fogja ezt viszonozni.
   A   Biblia   sajátos    nyelvhasználatát   figyelembe   véve    érdemesebb
   kiszélesítenünk  ezt  az  értelmezési  kört.  Ennek  értelmében  azért  ne
   ítélkezzünk mások felett,  hogy ne  vonjuk magunkra  Isten ítéletét.  Mert
   ahogyan mi  bánunk  embertársainkkal, ugyanolyan  bánásmódra  számíthatunk
   Istentől. Itt nem  arról van  szó, hogy  le kellene  mondanunk a  testvéri
   figyelmeztetésről, amely  a  bűnös  élet  útjáról  szeretné  letéríteni  a
   felebarátot, hanem  mások  teljesen felesleges  megítéléséről,  amely  sok
   esetben csak felületes és részrehajló. Ismerjük el inkább, hogy az  emberi
   cselekedetek megítélője  egyedül Isten  lehet, aki  egyaránt igazságos  és
   irgalmas.
   © Horváth István Sándor
    
    Imádság:

   Jézusom! Köszönöm, hogy jelenléteddel mindent átformálsz! Téged nem kötnek
   a formulák, az előírt rendelkezések.  Nem külső parancsoknak akarod,  hogy
   engedelmeskedjünk, hanem az élő Istennek. Szentlelkedet nem lehet korlátok
   közé szorítani. Az új Borhoz, ami te magad vagy, új tömlőt akarsz adni.  S
   bár nem veted el  a régi törvényeket, újat  adsz nekünk, amit a  szívünkbe
   írsz. Nem szeretnéd, ha pusztán  szokások rabjai lennénk, hogy csak  azért
   böjtöljünk, mert  mások  ezt teszik.  Ennek  csak akkor  van  értelme,  ha
   belülről érezzük  szükségét, amikor  nem vagyunk  közel hozzád.  Köszönöm,
   Uram, hogy megmutatod, hogyan éljek Lélekből, belső indíttatásból, és  nem
   kívülről magamra öltött szabályok szerint. Ámen.