2015. március 14. – Szombat

2015.03.14 09:11

 Abban az  időben az  elbizakodottaknak,  akik magukat  igaznak  tartották,
   másokat pedig megvetettek,  Jézus ezt a  példabeszédet mondta: „Két  ember
   fölment a templomba imádkozni,  az egyik farizeus volt,  a másik vámos.  A
   farizeus megállt, és  így imádkozott magában:  Istenem, hálát adok  neked,
   hogy  nem  vagyok  olyan,  mint   a  többi  ember,  rabló,   igazságtalan,
   házasságtörő, mint ez a vámos  is. Kétszer böjtölök hetenként, és  tizedet
   adok mindenből, amim van. A vámos pedig távolabb állt meg, és a szemét sem
   merte az  égre emelni,  hanem  a mellét  verve  így szólt:  Istenem,  légy
   irgalmas nekem, bűnösnek! Mondom nektek,  hogy ez megigazultan ment  haza,
   amaz viszont nem. Mert mindazt, aki magát felmagasztalja, megalázzák,  aki
   pedig megalázza magát, azt felmagasztalják.”
   Lk 18,9-14

   Elmélkedés:

   Két emberről mond  Jézus példabeszédet  a mai evangélium  szerint, akik  a
   templomba mennek, hogy  imádkozzanak. Talán nem  is csupán  példabeszédről
   van itt szó, hiszen a jelenet  nap mint nap előfordulhatott a  jeruzsálemi
   templomban. A  két  szereplő  között  az  a  különbség,  hogy  a  farizeus
   öntelten, a vámos  alázatosan imádkozik.  A farizeus a  maga igaznak  vélt
   vallásosságával dicsekszik Isten előtt, a vámos pedig megvallja bűnösségét
   Isten házában.
   Képzeljük magunkat az  egykori hallgatóság közé!  Az akkori zsidó  emberek
   úgy tekintettek  a farizeusokra,  mint a  vallásosság példaképeire.  Az  ő
   szemükben az volt az  igazi vallásosság, amit  a farizeusok tettek.  Ezzel
   szemben a vámosokat, az idegen hatalom kiszolgálóit megvetették,  bűnösnek
   tartották.  Jézus  ítélete  viszont  a  közvélekedésnek  az  ellentéte.  E
   példával rávilágít  a farizeusok  hamis vallásosságára,  magamutogatására,
   kétszínűségére, miközben helyesli a vámos bűnbánatát.
   Ebből a  szempontból a  történet figyelmeztet  minket arra,  hogy a  külső
   cselekedetekből ne ítéljünk  meg másokat,  mert Isten  a szívek  szándékát
   nézi. Ugyanakkor törekedjek az alázatosságra, amely nem csupán az imádság,
   hanem a vallásos élet egyik legfontosabb jellemzője. Ha alázattal,  bűneim
   megbánásával lépek Isten elé, biztosan számíthatok irgalmára.
   © Horváth István Sándor
    
    Imádság:

   Istenünk, te  jóságos  vagy,  mert képességet  adtál  nekünk,  hogy  téged
   megismerjünk. Te teremtetted a  mennyet és a földet.  Te vagy a  Mindenség
   Ura, az  egyedül igaz  Isten,  akin kívül  más  Isten nincs.  Urunk  Jézus
   Krisztus által  küldd  el  nekünk a  Szentlélek  országát!  Segíts  minden
   embert, hogy felismerjen téged: Urát és Istenét, és hogy mindig  kitartson
   melletted!
   Szent Iréneusz