2015. május 25. – Hétfő

2015.05.25 08:34

 Abban az  időben:  Amikor Jézus  útnak  indult, odasietett  hozzá  valaki,
   térdre borult  előtte,  és úgy  kérdezte:  „Jó Mester!  Mit  tegyek,  hogy
   elnyerjem az örök életet?” Jézus megkérdezte: „Miért mondasz engem  jónak?
   Senki sem  jó, csak  az Isten.  Ismered  a parancsokat:  Ne ölj!  Ne  törj
   házasságot! Ne lopj! Ne  tanúskodj hamisan! Ne  csalj! Tiszteld apádat  és
   anyádat!” Ekkor az így válaszolt:  „Mester, ezeket mind megtartottam  kora
   ifjúságomtól fogva.”
   Jézus ránézett  és  megkedvelte. Ezt  mondta  neki: „Valami  hiányzik  még
   belőled. Menj,  add el,  amid van,  oszd  szét a  szegények közt,  és  így
   kincsed lesz az  égben. Aztán gyere  és kövess engem!”  Ennek hallatára  ő
   elszomorodott, és leverten távozott, mert nagy vagyona volt.
   Jézus ekkor körülnézett, és így szólt tanítványaihoz: ,;Milyen nehezen jut
   be a gazdag az Isten országába!” A tanítványok megdöbbentek szavain. Jézus
   azonban megismételte: „Fiaim, milyen nehéz bejutni a gazdagoknak az  Isten
   országába! Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni
   az  Isten  országába.”  Azok  még  jobban  csodálkoztak,  és  kérdezgették
   egymást: „Hát  akkor ki  üdvözülhet?” Jézus  rájuk nézett,  és  folytatta:
   „Embernek  lehetetlen   ez,  de   Istennek  nem.   Mert  Istennek   minden
   lehetséges.”
   Mk 10,17-27

   Elmélkedés:

   Jézus és a gazdag ifjú találkozását, rövid beszélgetését olvashatjuk a mai
   evangéliumban.  Az  ifjú   arról  érdeklődik   Jézusnál,  akit   elismerő,
   megtisztelő módon „jó Mesternek” nevez,  hogy mit tegyen annak  érdekében,
   hogy elnyerje az  örök életet.  Válaszában Jézus  a törvények  megtartását
   jelöli meg, majd pedig miután az ifjú ezek megtartásáról biztosítja, az Úr
   többet kér tőle: mondjon le vagyonáról és kövesse őt! Az ifjú azonban  nem
   akar egy ilyen komoly döntést meghozni, ezért távozik.
   Érdemes odafigyelnünk a történet kezdetére  és végére, az ifjú  érkezésére
   és távozására.  Mennyire ellentétes,  hogy aki  „odasietett” Jézushoz,  az
   néhány perc múlva  „leverten távozott.”  A történetben  szereplő ifjú  nem
   véletlenül találkozott Jézussal, hanem kifejezetten hozzá igyekezett, tőle
   várt választ. Odasietésében  benne van  a tettrekészség,  a lelkesedés,  a
   buzgóság. Élete  nagy döntését  akarja meghozni  és ehhez  kér tanácsot  a
   Mestertől. Azzal  a szándékkal  térdel elé,  hogy bármit  is fog  mondani,
   mindent kész megtenni. Ez  a nagy lelkesedés  aztán ellentétébe fordul,  a
   válasz hallatán elszomorodik és leverten elkullog. A váratlan fordulat oka
   az lehet,  hogy  lelkesedésében  inkább  motiválta  saját  elképzeléseinek
   megvalósítása, mintsem Isten akaratának teljesítése.
   Mi akadályoz engem abban, hogy teljes szívvel kövessem Jézust?
   © Horváth István Sándor
    
     Imádság:

   Örök, mindenható Úristen,  akinek a mi  üdvösségünkre való  gondviselésből
   úgy tetszett, hogy a templomban irgalmasságodat bőségesen mutasd  azokhoz,
   akik  a  hitnek  és  szeretetnek   egyességében  a  te  tiszteletedre   és
   szolgálatodra egybegyűlnek: dicsérlek és imádlak Téged, üdvösségem Ura.
   Pázmány Péter