2015. május 16. – Szombat

2015.05.16 09:16

Búcsúbeszédében Jézus  így szólt  tanítványaihoz: Bizony,  bizony,  mondom
   nektek: Bármit  kértek majd  az én  nevemben az  Atyától, megadja  nektek.
   Mindeddig semmit sem kértetek  az én nevemben.  Kérjetek, és kaptok,  hogy
   örömötök teljes legyen! Ezeket hasonlatokban mondtam nektek. Eljön az óra,
   amikor már nem  hasonlatokban szólok, hanem  nyíltan beszélek az  Atyáról.
   Azon a napon majd az én nevemben kértek, és nem mondom azt nektek, hogy én
   kérem értetek  az  Atyát. Hiszen  az  Atya  szeret titeket,  mivel  ti  is
   szerettetek engem,  és  hittétek, hogy  az  Istentől jöttem.  Eljöttem  az
   Atyától és a világba  jöttem. Most elhagyom a  világot, és visszatérek  az
   Atyához.
   Jn 16,23b-28

   Elmélkedés:

   „Bármit kértek majd az én nevemben az Atyától, megadja nektek” (Jn  16,23)
   - olvassuk Jézus szavait a mai evangéliumban. Hogyan értsük szavait? Ha  a
   diák ellustálkodja a napot  tanulás helyett, kérheti  azt, hogy a  másnapi
   dolgozata hibátlan legyen? Ha valaki  egy munkahelyi balesetben eltörte  a
   lábát, kérheti-e, hogy másnapra meggyógyuljon? Ha valaki szerencsejátékban
   elveszítette a pénzét, kérheti-e azt, hogy a következő héten övé legyen  a
   főnyeremény? Beleférnek  ezek a  kérések a  „bármi” keretébe?  Teljesíteni
   fogja azokat  Isten?  Aligha. Egyesek  bizonyára  szívesen  vonatkoztatnák
   Jézus szavait  a felsorolt  példák területeire  vagy hasonlókra,  de ez  a
   kijelentés   teljes   félreértése.   Az   imádság   nem   pótolja   emberi
   mulasztásunkat. Az imádság nem  pótolja emberi kötelességszegéseinket.  Az
   ima nem  teszi  semmissé  az  emberi  hibáinkból,  gyengeségünkből  fakadó
   rosszat. Az ima nem fogja segíteni bűnös és káros szenvedélyeinket. Az ima
   arra való, hogy lelki kincsekért imádkozzunk, mindazért, ami lelkünk javát
   szolgálja.
   Jézus  kijelentésének  súlypontja  ott  van,   hogy  az  ő  nevében   kell
   imádkoznunk. Ő a  közbenjárónk az  Atyánál. Visszatér  a mennybe,  ahonnan
   jött, de továbbra is figyel  kéréseinkre és kegyelmével segíti  életünket.
   Tanuljunk meg az ő nevében, helyesen imádkozni!
   © Horváth István Sándor
    
    Imádság:

   Istenem, kegyelmed  lassan, de  biztosan egyházadba  vezetett. Még  azt  a
   kegyelmet is  adtad, hogy  ezt a  hivatottságot teljesen  kihasználjam  és
   üdvösségemre fordítsam.  Vezess  és  állandóan  vigyél  végtelen  irgalmad
   forrásához. Lelkem pedig lángoló imádással legyen tele.
   John Henry Newman