2015. május 14. – Csütörtök

2015.05.14 08:10

 Búcsúbeszédében Jézus így szólt  tanítványaihoz: „Még egy  kis idő és  már
   nem láttok engem, és  ismét egy kis idő  és viszontláttok engem, (mert  az
   Atyához megyek.)”  Tanítványai  erre  így tanakodtak:  „Mit  akar  mondani
   ezzel: Még egy kis idő  és már nem láttok engem,  és ismét egy kis idő  és
   viszontláttok engem? És hogy: Az Atyához megyek? Mit jelent az, hogy:  Még
   egy kis  idő? Nem  értjük, mit  beszél.” Jézus  észrevette, hogy  kérdezni
   akarják, így szólt tehát hozzájuk: „Azon tanakodtok, hogy azt mondtam: Még
   egy kis idő és már nem láttok engem, és ismét egy kis idő és viszontláttok
   engem? Bizony, bizony, mondom  nektek: Sírni fogtok  és jajgatni, a  világ
   pedig örül. Szomorkodni fogtok, de szomorúságtok örömre fordul.”
   Jn 16,16-20

   Elmélkedés:

   Jézus talányos kijelentését olvassuk a mai evangéliumban: „Még egy kis idő
   és már nem láttok engem, és ismét egy kis idő és viszontláttok engem”  (Jn
   16,16). A  kijelentést egykor  maguk  az apostolok  és a  tanítványok  sem
   értették, ezért annak jelentéséről  kezdenek egymással beszélgetni.  Mivel
   nem jutnak előbbre, meg akarják  kérdezni a Mestert, aki azonban  megelőzi
   őket, de újabb kijelentésével  tulajdonképpen mégsem magyarázza meg  előző
   szavait.
   A tanítványokhoz hasonlóan mi is e mondás tartalmát szeretnénk megfejteni.
   Tegyünk erre  most kísérletet.  Mivel az  utolsó vacsorán  mondta Jézus  e
   szavakat, ezért érthette úgy, hogy kis idő múlva, azaz másnap eltávozik az
   életből, meghal és  eltemetik, majd ezt  követően harmadnapra feltámad  és
   ennek köszönhetően  újra látni  fogják őt.  Ugyanakkor gondolhatott  Jézus
   arra is, hogy még  egy kis ideig, mintegy  negyven napig marad e  világban
   halálát és feltámadását követően,  majd pedig egyszer  vissza fog térni  a
   világba, ez lesz az ő második eljövetele az idők végén. Ebben az esetben a
   „kis idő” néhány évezred vagy még több is lehet, ami emberi mérték szerint
   ugyan sok, de az örökkévaló Isten számára valóban csak „kis idő.”
   Ha biztosan nem  is tudjuk,  mit akart  a mi  Urunk mondani,  mindenesetre
   várjuk hittel jövetelét, amely valóban az öröm ideje lesz a világ számára.
   © Horváth István Sándor
    
    Imádság:

   Urunk, az élet teljességét jelölted  ki számunkra, mint követendő célt  és
   megvalósítandó   feladatot.   Bárkívülről    ehhez   sok   segítség    áll
   rendelkezésünkre,  mégis  magunknak  kell  helyt  állnunk.  A   legnagyobb
   segítség azonban  a  te  jóságod  és  emberszereteted,  mert  testvérünkké
   lettél. Köszönet Neked, Urunk!
   Robert Svoboda