2015. június 26. – Péntek

2015.06.26 13:44

 Amikor Jézus befejezte a hegyi beszédet és lejött a hegyről, nagy  sokaság
   követte. Ekkor odament hozzá egy leprás, leborult előtte, és így kérlelte:
   „Uram,  ha  akarod,  megtisztíthatsz  engem.”  Jézus  kinyújtotta   kezét,
   megérintette őt,  és így  szólt:  „Akarom, tisztulj  meg!” Erre  a  leprás
   azonnal megtisztult. Akkor Jézus így szólt  hozzá: „Nézd, ne mondd el  ezt
   senkinek se, hanem menj, mutasd meg magadat a papnak, és ajánld föl azt az
   áldozatot, amelyet Mózes rendelt, bizonyságul a gyógyulásról!”
   Mt 8,1-4

   Elmélkedés:

   Jézus hegyi beszédét Máté evangélista azzal a megjegyzéssel zárja, hogy az
   emberek elragadtatva hallgatták őt, mert úgy tanított, mint akinek hatalma
   van (vö. Mt 7,29). E különleges hatalmat érezhette meg a leprás beteg  is,
   aki a gyógyulás  reményében fordult  a mi  Urunkhoz. Jogosan  gondolhatta,
   hogy aki ilyen rendkívüli erővel tanít és nagy tömegek figyelnek  szavára,
   az más módon is megmutathatja hatalmát. Ezért fordul hozzá így: „Uram,  ha
   akarod, megtisztíthatsz engem”  (Mt 8,2). A  gyógyulni vágyó leprás  beteg
   kifejezi, hogy bízik Jézus  gyógyító erejében: te  meg tudsz tisztítani  a
   leprától. Te képes vagy megszabadítani  a betegségtől. Te meg tudsz  engem
   gyógyítani.
   A leprás  személy tisztában  volt azzal,  hogy betegsége  gyógyíthatatlan.
   Mivel abban a korban az orvosok nem tudtak hatékonyan javítani a  leprások
   helyzetén,  a  betegség  további  terjedése  megakadályozása  érdekében  a
   leprások külön,  a  lakott  településeken  kívül  éltek,  ami  nem  csupán
   helyileg jelentett elkülönülést,  hanem a társadalomból  való kizárást  is
   eredményezte.  Ha   valaki   mégis   meggyógyult   betegségéből,   a   pap
   nyilvánította őt egészségesnek és fogadta vissza a társadalmi  közösségbe,
   ezért mondja a  történetben Jézus a  leprásnak, hogy mutassa  meg magát  a
   papnak.
   Hiszek-e Jézus gyógyító, lélektisztító erejében?
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Urunk, miért  is akarunk  inkább  felülkerekedni, mint  gyógyítani,  miért
   választjuk az elnyomást a meggyőzés helyett? Te, aki egyedül voltál  híján
   minden tévedésnek, nem törted szét a repedező nádat és nem fojtottad el  a
   füstölgő mécsest. Add, Urunk, megértenünk, hogy nem az a keresztény,  akit
   csupán megkereszteltek,  s  aki  eljár templomba,  hanem  az,  akit  szíve
   mélyéig  eltölt  a  te  lelkületed,  és  erről  igazi  jótettekkel   nyújt
   tanúságot.
   Rotterdami Erasmus