2015. június 24. – Szerda, Keresztelő Szent János születése

2015.06.24 09:42

  Amikor  elérkezett   Erzsébet   szülésének  ideje,   fiúgyermeket   szült.
   Szomszédai és rokonai meghallották, hogy milyen irgalmas volt hozzá az Úr,
   és  együtt  örült   vele  mindenki.   A  nyolcadik   napon  jöttek,   hogy
   körülmetéljék a  gyermeket. Atyja  nevéről Zakariásnak  akarták hívni.  De
   anyja ellenezte: „Nem,  János legyen a  neve.” Azok megjegyezték:  „Hiszen
   senki  sincs  a  rokonságodban,  akit  így  hívnának!”  Érdeklődtek   erre
   atyjától, hogyan  akarja őt  nevezni. Atyja  írótáblát kért,  és ezeket  a
   szavakat írta rá: „János a neve.” Erre mindnyájan meglepődtek. Neki  pedig
   megnyílt az ajka, és megoldódott a nyelve: szólni kezdett, és  magasztalta
   Istent. Akkor félelem szállta meg  az összes szomszédokat, és Júdában  meg
   az egész hegyvidéken erről az eseményről beszéltek. Aki csak hallott róla,
   elgondolkodva mondta: „Mi lesz  ebből a gyermekből?  Hiszen nyilván az  Úr
   van vele.” A gyermek pedig  növekedett, lélekben erősödött és mindaddig  a
   pusztában élt, amíg Izrael előtt nyilvánosan fel nem lépett.
   Lk 1,57-66. 80

   Elmélkedés:

   Keresztelő János születésének  mai ünnepén  idézzük fel  röviden, hogy  az
   ószövetségi idők utolsó prófétájaként és a Megváltó előhírnökeként  hogyan
   tanított, mit hirdetett ő egykor. János  így kezdi tanítását a nép  előtt:
   „Tartsatok bűnbánatot,  mert elközelgett  a  mennyek országa!”  (Mt  3,2).
   Felhívása  összhangban  állt  azzal,  hogy  megkeresztelte  azokat,   akik
   bűnbánattal érkeztek hozzá. Szavainak hatékonyságát, eredményességét jelzi
   a nagy számú nép, amely kivonul hozzá a Jordán folyóhoz megkeresztelkedni.
   Amikor pedig Jézus jön hozzá, János tanúságot tesz arról, hogy ő az  Isten
   küldötte. A  Keresztelő  mindvégig  tisztában van  saját  szerepével,  nem
   akarja önmagát  Jézus, a  Megváltó elé  helyezni, ezért  kijelenti:  „Neki
   növekednie kell, nekem pedig kisebbednem” (Jn 3,30).
   Az ünnep  evangéliuma  János születésének  különleges  körülményeit  tárja
   elénk. Apja,  Zakariás, aki  hónapokkal korábban  nem hitte  el az  isteni
   küldöttnek,  hogy  gyermeke  fog  születni  és  hitetlensége  miatt  akkor
   megnémult, most, fiának születésekor újra tud beszélni, s örömében  Istent
   magasztalja. A  kegyelem,  az irgalom  és  az öröm,  mint  Isten  ajándéka
   mutatkoznak meg János születésekor. Ezek az isteni ajándékok töltsenek  el
   bennünket ma, amikor Keresztelő János születését ünnepeljük.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Istenem, tehozzád  kell térnem;  ezt  világosan érzem.  Kopogtatok;  nyiss
   ajtót nekem. Taníts engem, hogyan viselkedjem, hogy hozzád eljussak. Nincs
   többem, mint a  jó akarat.  Nem tudok többet,  mint annyit,  hogy le  kell
   értékelnem mindazt, ami  mulandó és  elenyésző, s azt  kell keresnem,  ami
   szilárd és örök.
   Szent Ágoston