2015. július 17. – Péntek

2015.07.17 08:04

   Húsvét táján az egyik szombaton  Jézus vetések között járt  tanítványaival
   együtt.  Tanítványai  megéheztek,  tépdesni   kezdték  a  kalászokat,   és
   eszegették. Ennek láttára a  farizeusok megjegyezték: „Nézd,  tanítványaid
   olyant tesznek, amit szombaton tilos cselekedni!” Jézus erre  megkérdezte:
   „Nem olvastátok, hogy mit tett Dávid, amikor társaival együtt  megéhezett?
   Hogyan ment  be Isten  házába, és  hogyan ette  meg a  kitett  kenyereket,
   amelyeket sem neki, sem a kíséretének nem lett volna szabad megennie, csak
   a papoknak? Vagy nem olvastátok-e a törvényben, hogy a papok szombatonként
   a templomban  megszegik a  szombati nyugalmat,  anélkül hogy  vétkeznének?
   Mondom nektek: a templomnál  is nagyobb van itt.  Ha pedig értenétek,  mit
   jelent a mondás: „Irgalmasságot akarok  és nem áldozatot!”, akkor  sohasem
   ítéltétek volna el az ártatlanokat. Mert az Emberfia ura a szombatnak is.”
   Mt 12,1-8

   Elmélkedés:

   A mai  evangéliumi történet  szerint Jézus  úton van  tanítványaival.  Egy
   feltehetően búzamező  mellett  elhaladván  a  tanítványok  néhány  kalászt
   letépnek és megeszik a gyenge magokat. Tevékenységüket látva a  farizeusok
   helytelenítik azt  és  rögtön szóvá  teszik  Jézusnak. Mai  szemmel  nézve
   érthetetlennek tűnik,  hogy  egy  ilyen jelentéktelen  dolog  miatt  miért
   tartják fontosnak egy  vita kezdeményezését. A  megértéshez tudnunk  kell,
   hogy  nem  azzal  volt  gondjuk,  hogy  a  tanítványok  megkárosították  a
   tulajdonost. A korabeli zsidó  törvények ugyanis megengedték, hogy  néhány
   kalászt bárki  letépjen  a másik  mezőjéről,  csupán azt  tiltották,  hogy
   sarlóval ne arassa le  senki a másikét, mert  az már nagyobb  mennyiségnek
   számított. A  törvény  előírta,  hogy szombaton  nem  volt  szabad  munkát
   végezni, s  a tiltott  munkák közé  számított  a szántás,  a vetés  és  az
   aratás. Jelen esetben a  tanítványok kalásztépését a farizeusok  aratásnak
   minősítették, amiben van egy kis túlzás a részükről.
   Jézus  válasza  három  dolgot   tartalmaz.  Először  azt,  hogy   bizonyos
   szükséghelyzetek   felülírhatják   a    szombati   nyugalomra    vonatkozó
   előírásokat. Másodszor: ő Isten Fiaként felette áll a törvényeknek, s ő  a
   törvények helyes értelmezője.  A harmadik lényeges  mondanivaló pedig  az,
   hogy  a   törvények  szellemének   megtartása  fontosabb   a   szószerinti
   tartalomnál.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Uram, ajándékozz meg az egyházad iránti őszinte engedelmesség szellemével!
   Örömmel vállalom. hogy  az egyház  vezessen engem. Te  akarod, Uram,  hogy
   engedelmeskedjem  egyházadnak.  mert  aki  az  egyházat  hallgatja,  téged
   hallgat. Nem  lehetek  tanítványod,  ha  nem  engedelmeskedem.  Add,  hogy
   megértsem, mennyire  az  engedelmességtől  függ  minden  közösség  áldásos
   munkája.
   F. Lelotte