2015. július 14. – Kedd

2015.07.14 11:34

   Jézus egyszer így korholta azokat a városokat, amelyekben a legtöbb csodát
   tette, és mégsem tartottak bűnbánatot:  Jaj, neked, Korozain! Jaj,  neked,
   Betszaida! Ha  Tiruszban  és  Szidonban történtek  volna  azok  a  csodák,
   amelyek  nálatok  történtek,   már  régen   bűnbánatot  tartottak   volna,
   szőrzsákba öltözve  és  hamuba  ülve.  Mondom  nektek:  Tirusz  és  Szidon
   városának tűrhetőbb  sorsa lesz  az  ítélet napján,  mint nektek.  És  te,
   Kafarnaum!  Azt  hiszed,  az  égig  emelkedel?  A  pokolba  süllyedsz.  Ha
   Szodomában történtek  volna a  nálatok történt  csodák, mind  a mai  napig
   fennállna. Azt mondom  nektek: Szodoma földjének  tűrhetőbb sorsa lesz  az
   utolsó ítélet napján, mint neked, Kafarnaum.
   Mt 11,20-24

   Elmélkedés:

   Az elfogadás és az elutasítás témáját már érintette a tegnapi  evangélium.
   Jézus személye és tanítása azt kívánja az emberektől, hogy  változtassanak
   életmódjukon, a  bűnösök tartsanak  bűnbánatot  és térjenek  meg,  éljenek
   Isten törvényei szerint. A mai részletben Jézus kemény hangon szól azoknak
   a városoknak lakóihoz,  akik nem  ismerték fel  a messiási  időket és  nem
   hallgattak szavára annak ellenére sem,  hogy tanítását és isteni  hatalmát
   számos csodával igazolta.  Korozain, Betszaida és  Kafarnaum azon  városok
   közé tartoztak, amelyekben útja során Jézus megfordult, akár többször  is.
   Az itt lakók ugyanúgy saját szemükkel láthatták gyógyításait, miként a más
   vidékeken élők,  és hallhatták  beszédét, mégsem  ébredt bennük  bűnbánat.
   Érzéketlenek, hideg szívűek, bezárt  lelkűek maradnak, amelynek oka  talán
   az, hogy saját vallásosságukkal elégedettek  és nem kíváncsiak az  újszerű
   tanításra.
   Az Úr egykor nekik szóló korholó  szava bennünket is figyelmeztet: ha  nem
   élünk a lehetőséggel, nem nyitjuk meg szívünket az isteni igazság előtt és
   nincs  meg  bennünk  a   készség  életünk  megújítására,  akkor   ítéletre
   számíthatunk, s emiatt a felelősség minket terhel.
   Szoktam-e kérni  a Szentlélektől,  hogy egész  értelmemmel és  akaratommal
   felfogjam  és   elfogadjam  Isten   akaratát,   és  kérek-e   erőt   annak
   megtételéhez?
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Légy részvéttel velünk, bűnösökkel Urunk, és gyógyítsd meg rajtunk a bűnök
   sebeit. Tisztíts meg engem, mint egykor a bűnös asszonyt, és tégy  igazzá,
   mint a bűnbánó vámost. Könyörülj rajtam, mint tetted a kánaáni asszonnyal,
   vagy amint megbocsájtottál a jobb latornak. Engedd, hogy eljussak egykor a
   szentek társaságába, és részem legyen a te örök dicsőségedben.
   J. Mandakuni