2015. január 16. – Péntek

2015.01.16 08:01

 Néhány nap múlva Jézus visszatért  Kafarnaumba. Mihelyt elterjedt a  híre,
   hogy otthon van, annyian jöttek össze,  hogy még az ajtó előtti téren  sem
   fértek el; ő  pedig hirdette  nekik az  igét. Közben  odahoztak hozzá  egy
   bénát. Négyen vitték. Mivel a tömegtől nem fértek a közelébe,  kibontották
   fölötte a  tetőt, ahol  volt, és  a nyíláson  át leengedték  a  hordágyat,
   amelyen a béna feküdt.  Jézus pedig, látva hitüket,  így szólt a  bénához:
   „Fiam, bocsánatot nyertek bűneid.”  Ült ott néhány  írástudó is. Ezek  így
   gondolkodtak  szívükben:  „Hogy  beszélhet  ez  így?  Káromkodik!  Ki  más
   bocsáthatja meg a bűnt, mint egyedül az Isten?”
   Jézus azonnal  észrevette, hogy  magukban ilyeneket  gondolnak, így  szólt
   tehát hozzájuk:  „Miért  gondoljátok  ezt szívetekben?  Mi  könnyebb:  Azt
   mondani a bénának: Bűneid bocsánatot nyertek, vagy azt mondani: Kelj  föl,
   fogd ágyadat és járj? Tudjátok meg tehát, hogy az Emberfiának van  hatalma
   a földön  a bűnök  megbocsátására!” Ezzel  odafordult a  bénához:  „Mondom
   neked: Kelj föl,  fogd az  ágyadat, és  menj haza!”  Az felkelt,  fölvette
   ágyát, és mindannyiuk szeme láttára eltávozott.
   Mindenki elcsodálkozott. Dicsőítették Istent, és azt mondták: „Nem láttunk
   még ilyet sohasem!”
   Mk 2,1-12

   Elmélkedés:

   Jézus  csodáival  kapcsolatban  többször  említettük  már,  hogy  azok  az
   irgalmasság megnyilvánulásai, az irgalmas Isten különleges jelei. A  csoda
   és  az  irgalom  összekapcsolódásának   egyik  legszebb  példája  a   béna
   meggyógyítása,  amelynél  egyaránt   találkozunk  a   testi  bajtól   való
   megszabadulással és a lelki újjászületéssel, a bűntől való  szabadulással.
   A kettőt  Jézus  szándékosan  köti össze,  hogy  ezzel  megmutassa  isteni
   hatalmát. Egyedül Isten  képes ugyanis  visszaadni például  egy bénának  a
   képességet, hogy újra járni tudjon, és egyedül Istennek van hatalma ahhoz,
   hogy a bűnöket megbocsássa.  Aki tehát az elsőre  képes, s ezzel  igazolja
   isteni hatalmát, annak elhisszük, hogy az utóbbihoz is van hatalma, azaz a
   bűnök megbocsátásához.
   E  csodájával  Jézus  összeütközésbe  kerül  az  írástudókkal,  a  vallási
   vezetőkkel. Ők saját szemükkel  látják a gyógyulás  tényét, de nem  értik,
   miféle hatalom, erő birtokában teszi ezt Jézus, tehát nem ismerik el az  ő
   istenségét. Éppen emiatt háborodnak fel Jézus azon kijelentésén, miszerint
   a béna ember bűnei bocsánatot  nyertek. Jézust csak embernek gondolták,  s
   egyetlen ember  sem  tarthatja magát  Istennek,  nem mondhat  olyat,  hogy
   eltörli a bűnöket.
   Elismerem-e lelki bénaságom, azt, hogy a bűn megbénít? Kérem-e Istentől  a
   bűntől való szabadulás kegyelmét?
   © Horváth István Sándor
    
     Imádság:

   Ó Krisztus Jézus, hiszem, hogy igaz Isten  és igaz ember vagy. Te vagy  az
   isteni út, mely végtelen biztonsággal  hidalja át azt a szakadékot,  amely
   elválaszt engem az Istenségtől.
   Hiszem, hogy  szent  emberséged  tökéletes és  oly  hatalmas,  hogy  engem
   nyomorúságaim, hiányaim és gyarlóságaim ellenére el tud vezetni oda,  ahol
   te magad vagy: az Atya keblére.
   Add, hogy hallgassak szavadra, kövessem példádat, és soha el ne  szakadjak
   tőled.