2015. január 11. - Vasárnap, Urunk megkeresztelkedése

2015.01.11 08:35

Abban  az  időben  Keresztelő  János   ezt  hirdette:  „Aki  utánam   jön,
   hatalmasabb nálam. Arra sem vagyok  méltó, hogy lehajoljak és megoldjam  a
   saruszíját.  Én  vízzel  keresztellek   titeket,  ő  pedig   Szentlélekkel
   keresztel majd meg  benneteket!” Ezekben a  napokban történt, hogy  eljött
   Jézus a galileai Názáretből,  és megkeresztelkedett Jánosnál a  Jordánban.
   És mindjárt, amint  feljött a vízből,  látta, hogy megnyílik  az ég, és  a
   Lélek, mint egy galamb, leszáll rá. Az égből pedig szózat hallatszott: „Te
   vagy az én szeretett Fiam, benned kedvem telik!”
   Mk 1,7-11

   Elmélkedés:

   Megváltott emberek vagyunk
   Regények és  filmek  kedvelt  témája,  hogy  egy  hajótörést  követően  az
   egyetlen túlélő egy lakatlan szigetre kerül. Az életben maradáshoz be kell
   érnie  azzal  a  néhány  ruhadarabbal,  amit  visel,  illetve  azokkal  az
   eszközökkel, amelyeket a víz esetleg a partra sodort. Egy ilyen helyzetben
   minden tárgyat meg kell becsülni, mert ha rendeltetésszerűen nem is  lehet
   használni, valami másra még jó lehet. Hősünk házat épít magának, élelemről
   gondoskodik és persze állandóan azon töri a fejét, hogyan tud megmenekülni
   ebből a  helyzetből. Ideje  rengeteg van,  s csak  saját  leleményességén,
   ügyességén múlik, mit tud kitalálni.  Az ilyen történetek általában  azzal
   végződnek,  hogy  a  hajótörött  nagy  nehezen  túléli  a  helyzetet,   de
   megmeneküléséhez külső segítség szükséges,  érkezik egy hajó, amely  végre
   hazaviszi őt. Az olvasó  vagy a néző,  aki karnyújtásnyira van  mindennapi
   használati tárgyaitól, közben elgondolkozik azon, vajon tudna-e élni  ezek
   nélkül egy lakatlan szigeten, s vajon jönne-e valaki, aki megmenti?
   Mire van nélkülözhetetlenül szükségünk az élethez, az életben  maradáshoz,
   a testi és lelki fejlődéshez? Mit írnánk egy képzeletbeli kívánságlistára,
   ha arra csupán néhány vagy csak egyetlen dolog kerülhetne? Ki és mikor fog
   megmenteni bennünket? Másként válaszol ezekre a kérdésekre egy  hajótörött
   és egy olyan személy, aki egy városban vagy falun lakik, ahol  elfogadható
   körülmények között él és semmilyen komoly veszély nem fenyegeti az életét.
   Jézus megkeresztelkedésének mai ünnepén gondolkozzunk el azon, mit  jelent
   számunkra a  keresztség!  Mit  jelent  számunkra  az,  hogy  megkeresztelt
   emberek  vagyunk?   Megszokott   és  biztonságosnak   tekinthető   életünk
   szemszögéből bizonyára  hosszasan  sorolnánk az  egykori  hittanórákon  és
   azóta tanultakat: a keresztség újjászületést  jelent, amely által az  Atya
   gyermekei, a Fiú testvérei és a Szentlélek temploma leszünk. Részesülünk a
   megszentelő kegyelemben és Isten életében,  s elindulunk az üdvösség és  a
   hit útján. A megkeresztelkedésünktől fogva Krisztushoz és az ő  Egyházához
   tartozunk. Aki  így felel,  dicséretet érdemel.  Ugyanakkor biztos  vagyok
   abban, hogy  életünk  egy  határhelyzetében  tömörebben  fogalmaznánk  meg
   keresztségünk  jelentőségét.  Talán  csak  annyit  mondanánk:  „megváltott
   emberek  vagyunk.”  Úgy  vélem,  ez  keresztségünk  lényege.  Hajótöröttek
   voltunk,  de  Isten  megmentett  minket.  Elveszett,  bűnben  élő  emberek
   voltunk, de  Isten megváltott  minket. Be  kell ismernünk,  hogy a  magunk
   erejéből képtelenek vagyunk megmenekülni, segítségre szorulunk, kegyelemre
   várunk, Istenre várunk,  aki megment minket.  A megváltásnak  köszönhetően
   juthatunk el az örök életre.
   Befejezésül még egy  gondolat: Tud-e  bűnt elkövetni  a lakatlan  szigetre
   került hajótörött?  Sokat nem,  mert embertársa  ellen nem  tud  vétkezni.
   Talán egyetlen bűne az lehet, ha elveszíti megmenekülésébe vetett reményét
   és  feladja,  de  ez  végzetes  volna  számára.  A  keresztény  ember,   a
   megkeresztelt  ember   egyik   legnagyobb  bűne   az,   ha   megfeledkezik
   megváltottságáról és elveszíti örök életbe vetett reményét.
   © Horváth István Sándor
    
    Imádság:

   Mennyei Atyám! Köszönöm, hogy a  keresztség által gyermekeddé fogadtál,  s
   nekem   is   azt   mondtad,   amit   Jézusnak   mondtál   akkor,    amikor
   megkeresztelkedett a  Jordán  vizében: „Te  vagy  az én  szeretett  Fiam!”
   Segíts úgy élnem, hogy méltó legyek szeretetedre, s mindig kedvedet találd
   bennem! Segíts, hogy  minden nap  benned és  a Szentlélekben  újjászületve
   induljak Krisztussal az  üdvösség útján! Segíts,  hogy a hit  lángja és  a
   remény fénye, amelyet kegyelmed gyújtott bennem, szüntelenül lobogjon,  és
   a hitben állandóan növekedve haladjak az örök élet útján!