2015. február 10. – Kedd

2015.02.10 08:46

Abban az időben: Összegyűltek Jézus  köré a farizeusok és néhány  írástudó
   Jeruzsálemből. Látták,  hogy  egyik-másik tanítványa  tisztátalan,  vagyis
   mosatlan kézzel  eszi  a kenyeret.  A  farizeusok és  általában  a  zsidók
   ugyanis nem esznek  addig, amíg  meg nem  mossák a  kezüket könyékig,  így
   tartják meg az ősök hagyományait. És ha piacról jönnek, addig nem  esznek,
   míg meg nem mosakszanak. S még  sok más hagyományhoz is ragaszkodnak:  így
   például a poharak, korsók, rézedények leöblítéséhez.
   A  farizeusok  és  írástudók   tehát  megkérdezték:  „Miért  nem   követik
   tanítványaid az ősök hagyományait, miért étkeznek tisztátalan kézzel?”
   Ezt a választ adta nekik: „Képmutatók! Találóan jövendölt rólatok  Izajás,
   amint írva van:  Ez a  nép ajkával  tisztel engem,  ám a  szíve távol  van
   tőlem. Hamisan  tisztelnek, olyan  tanokat tanítván,  amelyek csak  emberi
   parancsok.  Az  Isten   parancsait  nem  tartjátok   meg,  de  az   emberi
   hagyományokhoz ragaszkodtok.”
   Azután így  folytatta:  „Ügyesen  kijátsszátok Isten  parancsait,  hogy  a
   magatok hagyományait megtarthassátok. Mózes azt hirdette: Tiszteld atyádat
   és anyádat,  és aki  atyját vagy  anyját átkozza,  halállal bűnhődjék!  Ti
   ellenben azt  tanítjátok: Ha  valaki azt  mondja atyjának  vagy  anyjának:
   amivel segíthetnélek téged, az „korbán” vagyis Istennek szentelt  áldozati
   adomány, annak nem engeditek  meg, hogy bármit is  tegyen apja vagy  anyja
   érdekében. Így a  magatok hagyományával kijátsszátok  Isten parancsát,  és
   még sok más ehhez hasonlót tesztek.”
   Mk 7,1-13

   Elmélkedés:

   A zsidó  vallási vezetők  és  Jézus között  vita  alakul ki  a  tisztasági
   törvények  megtartásával  kapcsolatban.  A  farizeusok  és  az   írástudók
   nehezményezik, hogy  Jézus tanítványai  nem  mosnak kezet  étkezés  előtt,
   amelynek  akkoriban  nem  csupán  egészségügyi  oka  volt,  hanem  vallási
   törvénynek számított.  Válaszában  a  mi  Urunk  kijelenti,  hogy  amit  a
   farizeusok számon kérnek tanítványaitól, csak emberi hagyományok,  amelyek
   azonban távol vannak Isten parancsától.
   A vita hátterében azt érdemes megvizsgálnunk, hogy Jézus milyen viszonyban
   van az ószövetségi törvényekkel, a mózesi törvényekkel? Látnunk kell, hogy
   nem a törvény ellen van, hanem az azt háttérbe szorító farizeusi hagyomány
   ellen.  Elutasítja,  hogy  az   emberi  szabályok  felülírják  az   isteni
   parancsokat.   Jézus    tehát   a    törvény   hiteles    magyarázójaként,
   értelmezőjeként lép fel ezekben a vitákban, akinek nézetei nem egyeznek az
   írástudók véleményével. Nem  csoda tehát, hogy  ők egy idő  után a  vallás
   ellenségét  látják   Jézusban,  aki   megkérdőjelezi  tekintélyüket.   Sőt
   megkérdőjelezi vallási magatartásukat, vallási cselekedeteiket is,  hiszen
   másképpen értelmezi a törvényeket.
   A szív tisztaságának forrása az Isten iránti szeretet. Ha ez az elv  vezet
   vallási cselekedeteimben, nem kerülök a hamis istentisztelet zsákutcájába.
   © Horváth István Sándor
    
    Imádság:

   Isten, ki hatalmas vagy, s kinek szolgája lettem, kérlek téged, és  mindig
   is állhatatosan kérni foglak, hogy kiérdemelhesselek Téged.
   Nem valamiféle földi  jókra akarok  szert tenni; azt  kérem, amit  érdemes
   kérnem: Tenmagadat egyedül!
   Kölni Szent Brúnó