2015. augusztus 29. – Szombat, Keresztelő Szent János vértanúsága

2015.08.29 11:20

   Miután  Jézus  megkezdte  nyilvános  működését,  Heródes  Antipász  király
   elfogatta Jánost,  és börtönbe  vetette. Testvérének,  Fülöpnek  felesége,
   Heródiás miatt tette,  akit feleségül vett.  János ugyanis  figyelmeztette
   Heródest: „Nem  szabad  elvenned  testvéred  feleségét.”  Emiatt  Heródiás
   áskálódott ellene.  Szívesen eltétette  volna láb  alól, de  nem  tehette.
   Heródes ugyanis félt Jánostól, mert tudta, hogy igaz és szent ember. Ezért
   meg akarta  őt menteni.  Valahányszor beszélt  vele, zavarba  jött,  mégis
   szívesen meghallgatta.
   Végül elérkezett a kedvező nap.  Heródes a születése napján lakomát  adott
   vezető embereinek, a  magas rangú tiszteknek  és Galilea  előkelőségeinek.
   Közben Heródiás  leánya bement,  táncolt nekik,  és Heródes  meg  vendégei
   előtt nagy tetszést aratott. A király  így szólt a leányhoz: „Kérj  tőlem,
   amit akarsz! Megadom neked.” Sőt  meg is esküdött: „Bármit kérsz,  megadom
   neked, még az országom felét is.” A leány kiment, és megkérdezte anyjától:
   „Mit  kérjek?”  Anyja   ezt  felelte:  „Keresztelő   János  fejét.”   Erre
   visszasietett a  királyhoz, és  előadta kérését.  „Azt akarom,  hogy  most
   azonnal add  nekem egy  tálon  Keresztelő János  fejét!” A  király  nagyon
   elszomorodott emiatt, de  esküjére és  a vendégekre  való tekintettel  nem
   akarta kedvét szegni.  Azonnal elküldött  egy hóhért  azzal a  paranccsal,
   hogy hozza el János fejét. Az elment, lefejezte őt a börtönben, és elhozta
   fejét egy tálon. Odaadta a leánynak, a leány pedig elvitte anyjának.
   Amikor János tanítványai meghallották, eljöttek, elvitték János testét, és
   egy sírboltba temették.
   Mk 6,17-29

   Elmélkedés:

   Keresztelő  Szent  János  vértanúságának  napján  az  evangéliumi  részlet
   értelemszerűen ezt az  eseményt beszéli el.  János figyelmeztette  Heródes
   királyt  bűnére,  akinek  ez  kellemetlen  lehetett,  hiszen  János   nagy
   tekintélynek örvendett  a nép  körében és  szavának súlya  volt.  (Heródes
   valójában negyedes  fejedelem volt,  csak az  ország bizonyos  tartományai
   felett uralkodott,  később  is  hiába folyamodott  a  római  császárhoz  a
   királyi cím megszerzése  ügyében. Az egyszerűség  és a magyar  fordításhoz
   való hűség  miatt  mi  is  használjuk  a  király  kifejezést  személyére.)
   Felesége, Heródiás  szintén  neheztelt  Jánosra,  s  alig  várhatta,  hogy
   bosszút állhasson amiatt,  hogy bűnét szóvá  tette. Annak érdekében,  hogy
   elhallgattassa, a  király  börtönbe veti  Jánost.  Heródes  magatartásában
   bizonyos fordulat áll be, hiszen egy  idő után inkább ő akarta  megmenteni
   az asszonyi ármánykodástól. Bár  szabadon engedhette volna, mégsem  tette,
   mert attól félhetett, hogy János továbbra is szóvá fogja tenni bűnét a nép
   előtt. Heródes  király  végül nem  is  tud kikerülni  a  csapdahelyzetből,
   kénytelen engedni az  asszonyi ravaszságnak, amely  kihasználja a  kedvező
   alkalmat és kivégezteti a Keresztelőt.
   Keresztelő János sorsa, aki a  Megváltó előfutára volt, előrevetíti  Jézus
   sorsát, és mindazok  sorsát, akik  kimondják az  igazságot. Az  igazságtól
   azonban még a halál sem térítheti el az igaz és szent embert.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Uram,  engem   sokszor   fárasztanak  családtagjaim;   azért   ne   engedd
   elfelejtenem: minden arc mögött a te arcod rejtőzik.
   E. Schindler