2015. augusztus 19. – Szerda

2015.08.19 08:00

   Abban az időben Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: A mennyek
   országa olyan, mint amikor  egy gazda kora  reggel kiment, hogy  szőlőjébe
   munkásokat fogadjon. Miután napi  egy dénárban megegyezett a  munkásokkal,
   elküldte őket a szőlőjébe.  A harmadik óra körül  megint kiment, s  látta,
   hogy mások  is ácsorognak  ott  tétlenül a  piactéren. Ezt  mondta  nekik:
   „Menjetek ti is a szőlőmbe, és ami  jár, megadom majd nektek.” Azok el  is
   mentek. Majd a  hatodik és  a kilencedik  órában újra  kiment és  ugyanígy
   cselekedett. Kiment végül a tizenegyedik óra körül is, és újabb ácsorgókat
   talált. Megkérdezte  tőlük: „Miért  álldogáltok itt  egész nap  tétlenül?”
   Azok ezt  válaszolták: „Mert  senki  sem fogadott  fel minket.”  Erre  azt
   mondta nekik: „Menjetek ti is a szőlőmbe!”

   Amikor beesteledett, a  szőlősgazda így szólt  intézőjéhez: „Hívd össze  a
   munkásokat, és add ki a bérüket, az utolsókon kezdve az elsőkig!”  Először
   azok jöttek  tehát, akik  a  tizenegyedik óra  körül kezdtek,  és  egy-egy
   dénárt kaptak.  Amikor az  elsők  jöttek, azt  hitték, hogy  nekik  többet
   fognak adni,  de  ők  is  csak egy-egy  dénárt  kaptak.  Amikor  átvették,
   zúgolódni kezdtek a gazda ellen: „Ezek az utolsók csak egy órát dolgoztak,
   és ugyanúgy  bántál  velük,  mint  velünk, akik  a  nap  terhét  és  hevét
   viseltük!” Ő  azonban  ezt felelte  az  egyiküknek: „Barátom,  nem  vagyok
   igazságtalan veled. Nemde  egy dénárban  egyeztél meg velem?  Ami a  tied,
   fogd és menj! Én  ennek az utolsónak is  annyit szánok, mint neked.  Talán
   azzal, ami az  enyém, nem  tehetem azt,  amit akarok?  Vagy rossz  szemmel
   nézed, hogy én jó vagyok?” Így lesznek az utolsókból elsők, és az elsőkből
   utolsók!
   Mt 20,1-16a

   Elmélkedés:

   Jézus példabeszédei gyakran annyira meglepő fordulatot tartalmaznak, amire
   a  hallgatóság  egyáltalán  nem  számít.  Ez  a  tény,  tanításának  ez  a
   sajátossága egyértelműen bizonyítja, hogy a példázat tőle származik és nem
   mástól. Ember biztosan nem talál ki  például egy olyan esetet, amelyről  a
   mai  evangéliumban   olvasunk.   Emberileg  teljesen   ésszerűtlennek   és
   méltánytalannak tűnik  a  szőlősgazda  viselkedése. Miért  fogad  fel  még
   délben vagy napnyugta előtt egy órával is embereket munkára? A bérmunkások
   ugyanis  normális  esetben  reggeltől  estig  dolgoznak.  És  miért  fizet
   mindenkinek ugyanannyit? Egy dénár fizetséget  kapnak azok is, akik  egész
   nap fáradoztak, és  azok is,  akik egyetlen  órát dolgoztak  csupán. Ha  a
   történetet a társadalmi  viszonyokra értjük és  a társadalmi  igazságosság
   elvét keressük benne, akkor igazságtalannak tartjuk a gazda  viselkedését.
   A  történet  viszont  nem  erről  szól,  ezért  ne  siessünk  azzal,  hogy
   igazságtalanságot kiáltunk!
   Jézus hasonlata  azt  szemlélteti, hogy  Isten  mindenkit meghív  az  örök
   életre, az  üdvösségre  és  annak  elnyeréséért  mindenkinek  tennie  kell
   valamit. A jutalom mindenki számára ugyanaz lesz, azaz az örök élet,  akár
   hosszabb,  akár  rövidebb   életet  élt  valaki.   Isten  nem  az   emberi
   teljesítmény alapján jutalmaz.  Fontos, hogy  tegyünk valamit  üdvösségünk
   érdekében, de az valójában Isten ajándéka.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Uram, Istenem, szívesen élek csak általad. Te határozd meg éltem  napjait.
   Az akarok lenni,  aminek te  szántál. A  korlátokat te  állíthatod, és  én
   igent mondok szent akaratodnak. Add kegyelmedet, hogy mindez –  ábrándozás
   helyett – valóság legyen!
   R. Guardini