2015. augusztus 15. - Szombat, Szűz Mária mennybevétele (Nagyboldogasszony)

2015.08.15 08:58

   Azokban a napokban Mária útra kelt, és a hegyek közé, Júda egyik  városába
   sietett. Belépett  Zakariás  házába,  és  köszöntötte  Erzsébetet.  Amikor
   Erzsébet meghallotta Mária köszöntését,  szíve alatt megmozdult a  magzat,
   és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott: „Áldott
   vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse? De  hogyan
   lehet az, hogy Uramnak anyja látogat  el hozzám? Mert íme, amikor  fülembe
   csendült köszöntésed  szava, örvendezve  felujjongott méhemben  a  magzat!
   Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!”
   Mária megszólalt:
   „Magasztalja lelkem az Urat,
   és szívem ujjong megváltó Istenemben!
   Mert tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát,
   lám, ezentúl boldognak hirdet engem minden nemzedék.
   Nagy dolgokat művelt velem a Hatalmas, szentséges az ő neve!
   Irgalma nemzedékről nemzedékre száll, mindazokra, akik félik őt.
   Nagyszerű dolgot tett karja ereje,
   széjjelszórta mind a gőgös szívűeket.
   Lesöpörte trónjukról a hatalmasokat,
   és felmagasztalta az alázatosakat.
   Az éhezőket elhalmozta minden jóval,
   de a gazdagokat elküldte üres kézzel.
   Felkarolta gyermekét, Izraelt,
   megemlékezve irgalmasságáról,
   amint atyáinknak megígérte:
   Ábrahámnak és utódainak mindörökre!”
   Mária ott  maradt  még  körülbelül három  hónapig,  azután  visszatért  az
   otthonába.
   Lk 1,39-56

   Elmélkedés:

   Eljutni a mennybe
   Szűz Mária  mennybevételének  titka  számos művészt  megihletett  már.  Az
   alkotások többsége az ég felé emelkedő Máriát mutatja, akit az apostolok a
   földről figyelnek, s akit az égben az angyalok várnak. Más esetekben Mária
   az apostolokkal körülvéve egy  ágyon fekszik. A katolikus  szóhasználatban
   nem beszélünk Mária  haláláról, hanem elszenderedéséről,  mert nem  tudunk
   semmi bizonyosat arról, hogy miként fejeződött be Jézus édesanyjának földi
   élete. Az  e témát  bemutató  művészi alkotások  közül számomra  az  egyik
   legszebb Giotto di Bondone festménye, aki a korai reneszánsz első jelentős
   alkotója volt. Az  ő Szent Ferenc  életét bemutató freskósorozata  díszíti
   például Assisi  városának bazilikáját.  Giotto Szűz  Mária  elszenderedése
   című festményén Mária  szintén egy  ágyon fekszik.  Fejénél Péter  apostol
   térdel és  János  apostol  hajol  fölé. Az  egyik  oldalon  sorakoznak  az
   apostolok, illetve  angyalok  várják,  hogy az  Úr  édesanyját  a  mennybe
   vihessék, a másik oldalon pedig a már mennybe jutott szentek várakoznak. A
   kép középpontjában Krisztus áll,  aki egy kisgyermeket  tart a kezében,  e
   gyermek Mária lelkét jelképezi.
   A mai napon Mária mennybevételét  ünnepli Egyházunk, amely napot a  magyar
   hagyomány Nagyboldogasszonynak nevez. Három dolgot érdemes tisztáznunk  az
   ünneppel, az  eseménnyel  kapcsolatban.  Az  elsőre  már  történt  utalás,
   tudniillik, hogy nem tudjuk, miként fejeződött be Mária evilági élete. Nem
   állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy  meghalt, de az ellenkezőjét  sem.
   Hitünk szerint  Isten  azért vette  őt  fel  a mennybe,  hogy  a  Megváltó
   Anyjának testét megóvja a romlástól, de  hogy ez milyen módon történt,  az
   titok marad számunkra. Ha Mária  meghalt volna és az apostolok  eltemették
   volna testét,  akkor bizonyára  nagy tiszteletben  tartották volna  azt  a
   helyet, ahol az Úr édesanyjának  holtteste nyugszik, de ilyen helyről  nem
   tudunk. Ez azt jelzi,  hogy Mária élete nem  olyan módon, feltehetően  nem
   halállal fejeződött be, mint  az többi emberé.  A második lényeges  dolog,
   hogy Isten  az ő  testét és  lelkét vette  fel a  mennybe. Hitünk  szerint
   halálunkkor a lelkünk Istenhez kerül, földi testünket pedig eltemetik, s a
   végső feltámadáskor kapunk Istentől új testet, amely egyesül lelkünkkel. E
   feltámadást mintegy elővételezve  jutott Mária a  mennyországba, teste  és
   lelke az égbe. Harmadikként pedig azt szükséges megemlítenünk, hogy  Mária
   mennybe   jutása    Istennek   köszönhető.    Jézus   Krisztus    esetében
   mennybemenetelről beszélünk, hiszen ő a maga erejéből emelkedett az égbe -
   ezt ünnepeljük a húsvét utáni  negyvenedik napon. Mária viszont nem  saját
   erejének köszönhetően  jutott a  mennyországba, hanem  a mindenható  Isten
   vette fel őt oda.
   E fogalmi  tisztázásokat szépen  tükrözi az  a megfogalmazás,  amely  Szűz
   Mária mennybevételének hitigazságát, hittitkát  kimondja. XII. Piusz  pápa
   1950. november 1-jén  kelt, Munificentissimus Deus  (A legbőkezűbb  Isten)
   kezdetű apostoli bullájában ugyanis a következő szerepel: „a  szeplőtelen,
   mindenkor  szűz  Istenanya  Mária,   földi  életpályája  befejezése   után
   testestől, lelkestől felvétetett a mennyei dicsőségbe.”
   Segítsen minket  a mennybe  felvett Szűzanya,  hogy mi  is eljuthassunk  a
   mennyországba, ahová Isten minden embert vár!
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Szűz Mária, égi  édesanyánk! Megdicsőülésed, mennybevételed  ünnepe az  ég
   felé emeli  tekintetünket  és  arra  ösztönöz  minket,  hogy  megerősítsük
   magunkban azt a  törekvést, hogy eljussunk  a mennyországba. Te  szilárdan
   hitted annak beteljesedését, amit Isten  mondott neked hírvivője által  és
   mindig azt tetted, ami  megfelelt Isten akaratának.  A hit nyújtott  neked
   erőt ahhoz, hogy  hűségesen teljesítsd hivatásodat  és megtegyél  mindent,
   amit kért tőled. Így lettél  megváltásunk szolgálója. Segíts minket,  hogy
   földi életünk során minden nehézség  ellenére bátran és reménnyel  emeljük
   tekintetünket az ég felé!