2015. április 21. – Kedd

2015.04.21 10:42

 Abban az időben, amikor Jézus az örök élet kenyeréről beszélt, így szóltak
   hozzá a  tömegből:  „Hadd lássuk,  milyen  csodát művelsz,  hogy  higgyünk
   neked! Mit tudsz tenni?  Atyáink mannát ettek a  pusztában, amint az  írás
   mondja: Égből való kenyeret adott enni nekik.” Jézus így felelt:  „Bizony,
   bizony, mondom nektek; nem Mózes adott kenyeret az égből, hanem Atyám adja
   az igazi mennyei kenyeret. Az az Isten kenyere, amely leszállt a mennyből,
   és életet ad a világnak.”  „Uram – kiáltották –,  add nekünk mindig ezt  a
   kenyeret!” Jézus így  válaszolt: „Én  vagyok az élet  kenyere. Aki  hozzám
   jön, nem éhezik többé; és aki bennem hisz, nem szomjazik sohasem."
   Jn 6,30-35

   Elmélkedés:

   Az előzményekben  Jézus arra  buzdította  a népet,  hogy ne  csupán  azért
   keressék őt,  mert  kenyeret  adott nekik,  hanem  inkább  olyan  kenyérre
   vágyakozzanak, amelyet a mennyei Atya ad nekik. A tömeg ekkor újabb csodát
   kér,  azaz  a  kenyérszaporítás  megismétlését.  Jó  irányba  indulnak  el
   gondolatban,  amikor  felidézik  a   pusztai  vándorlás  korának  azt   az
   eseményét, amikor Isten manna kenyérrel táplálta a népet. A manna  ugyanis
   az  égből  jött,   hajnalonként  az  égből   hullott  a  földre,   amelyet
   összegyűjtve kenyérlepényt sütöttek belőle.
   Válaszában Jézus arról tanít, hogy valójában nem Mózesnek volt  köszönhető
   az egykori manna, hanem a  mennyei Atyának. Ezzel egyértelműen arra  utal,
   hogy a kenyérszaporításnál sem az ő  személye volt a fontos, hiszen ezt  a
   kenyeret is maga Isten adta a népnek.
   Mindkét csoda, tehát  az ószövetségi manna-csoda  és Jézus  kenyér-csodája
   jel, az  isteni  gondoskodás  jele. Isten  nem  csupán  természetes  módon
   gondoskodik népéről,  hanem akár  természetfeletti  módon is,  azaz  csoda
   által.  Mégse   számítson   senki  arra,   hogy   az  előző   nap   látott
   kenyérszaporítás minden nap ilyen módon  fog megismétlődni, mert új  módon
   fogja az Atya táplálni a népet. A Fiú teste lesz a lelki táplálék,  miként
   erről a következő napokban fogunk olvasni Jézus beszéde, tanítása alapján.
   © Horváth István Sándor
    
     Imádság:

   Ó örök Isten, mélységes  szeretet, bölcsesség, jóság,  remény s a  bűnösök
   menedéke! Elfordulunk  Tőled, s  Te  utánunk jössz.  Közelebb már  nem  is
   jöhettél volna hozzánk,  hisz emberségünket  öltötted magadra.  Csodállak,
   Uram, és szeretlek!  Megengedted, hogy bepillantsunk  örök és  mérhetetlen
   szereteted mélységébe. Amen.