2015. április 16. – Csütörtök

2015.04.16 10:20

 Abban az időben így  tanított Jézus: „Aki a  mennyből jön le, az  mindenki
   fölött áll. Aki viszont a földről  való, az földies, és a földi  dolgokról
   beszél. Aki a mennyből való, az felülmúl mindenkit. Arról tesz  tanúságot,
   amit látott és hallott, tanúságtételét  azonban senki sem fogadja el.  Ám,
   aki mégis elfogadja  tanúságát, az  megerősíti, hogy  az Isten  igazmondó.
   Akit Isten küldött, Isten  igéit hirdeti, mert Isten  nem adja szűkösen  a
   Szentlelket. Az Atya szereti a Fiút, és mindent az ő kezébe helyezett. Aki
   hisz a Fiúban, annak örök élete van;  aki pedig nem hisz a Fiúnak, az  nem
   nyeri el az örök életet, hanem Isten büntetése sújtja.”
   Jn 3,31-36

   Elmélkedés:

   A mai  evangéliumi  szövegünk  gondolatilag  kapcsolódik  az  előző  napok
   üzenetéhez. Valójában  nem  a Nikodémussal  való  beszélgetés  folytatása,
   hanem Keresztelő János tanúságtételét követi Szent János evangéliumában. A
   részletben  Jézus  saját   küldetéséről  és  az   embereknek  hozzá   való
   viszonyáról beszél. Kijelenti önmagáról, hogy  a mennyből jött, a  mennyei
   Atyáról, valamint az ő  szeretetéről tesz tanúságot  az emberek előtt.  Az
   Atya küldötteként  a  Szentlélek  erejével tanít,  valamint  megemlíti  az
   isteni személyek  közötti  szeretet-egységet. Az  emberek  különféleképpen
   fogadják a Fiút,  s ennek  megfelelően más-más  sorsra számíthatnak.  Akik
   hisznek benne,  az örök  életre jutnak,  akik viszont  nem hisznek,  Isten
   büntetésére számíthatnak.
   Érdekes a szövegben a következő rész: az Atya „mindent az ő (a Fiú) kezébe
   helyezett” (Jn 3,35). Ez azt jelenti, hogy a Fiú minden hatalmat megkapott
   az Atyától. Minden hatalmat, tudást,  erőt és képességet megkapott  ahhoz,
   hogy az embereknek hirdesse az  örök életre vezető igazságot és  elvezesse
   őket  az  üdvösségre.  Mit  ad  nekünk  Jézus?  Nem  földi  jólétet   vagy
   gazdagságot, hanem ennél lényegesen többet:  önmagát adja nekünk, hogy  az
   örök életre juthassunk. Érdemes hinnünk benne és a nehéz  élethelyzetekben
   is  kitartanunk   mellette,  mert   mindhalálig  hűséges   ígéretéhez   és
   szeretetéhez.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Szeretni akarom  felebarátomat,  Istenem,  mennyei  Atyám.  hiszen  Te  is
   szereted őt. Fivéreket és nővéreket adtál  nekem, és azt akarod. hogy  úgy
   szeressem őket, mint Te. Amen.
   Szalézi Szent Ferenc