2015. április 14. – Kedd

2015.04.14 22:44

Abban az időben: Nikodémus éjnek  idején felkereste Jézust, aki így  szólt
   hozzá: „Ne csodálkozzál, hogy azt mondtam neked: újjá kell születnetek!  A
   szél ott fúj, ahol akar: hallod ugyan a zúgását, de nem tudod, honnan jön,
   és hová megy.  Így van  ez mindenkivel,  aki a  Lélekből született.”  Erre
   Nikodémus megkérdezte: „Hogyan lehetséges  ez?” Jézus így válaszolt  neki:
   „Te Izrael népének  tanítója vagy,  és nem érted  ezeket? Bizony,  bizony,
   mondom neked, hogy  arról beszélünk,  amit tudunk;  és arról  tanúskodunk,
   amit látunk.  De  a  mi  tanúságtételünket nem  fogadjátok  el.  Ha  földi
   dolgokról beszélek nektek és azt sem hiszitek el, hogyan fogjátok elhinni,
   ha mennyei dolgokról beszélek majd nektek?  Senki sem ment föl a  mennybe,
   csak az, aki a mennyből alászállott: az Emberfia. És amint Mózes felemelte
   a kígyót  a pusztában,  úgy fogják  felmagasztalni az  Emberfiát is,  hogy
   mindaz, aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen.”
   Jn 3,7-15

   Elmélkedés:

   A  Nikodémussal  folytatott  párbeszéd  második  részét  olvassuk  a   mai
   evangéliumban, amelyben  a lelki  újjászületés módjáról  érdeklődik  Jézus
   beszélgetőtársa. Ekkor Jézus egy megdöbbentő kijelentést, illetve  kérdést
   tesz fel  Nikodémusnak: „Te  Izrael népének  tanítója vagy,  és nem  érted
   ezeket?” (Jn  3,10). Nem  megsérteni akarja  őt, hiszen  elismeri  tanítói
   tehetségét, hanem szembesíteni önmagával. Az önmagunkkal való kritikus  és
   őszinte szembenézés nélkül nincs lelki  újjászületés. Ennek során be  kell
   látnunk, hogy a széleskörű vallási ismeretek még nem jelentenek igaz hitet
   és nem  feltétlenül ösztönöznek  jócselekedetekre. A  vallási  kérdésekben
   való jártasság  vagy  a  hitigazságok  ismerete  nem  elegendő.  Nikodémus
   számára sem volt elég és számomra sem elegendő.
   Nekem is szükségem van az újjászületésre, a kegyelemben való  megújulásra,
   a Szentlélekben való  újjászületésre. Isten  újra és  újra lehetőséget  ad
   erre, mégpedig a bűnbocsánat szentsége  által. A keresztség és a  bérmálás
   szintén  a  lelki  újjászületés  szentségei,  de  ezekben  csak   egyetlen
   alkalommal részesedhetünk. A bűnbocsánat kapuja viszont ismételten  nyitva
   áll  előttünk,  amely  által  szembenézhetünk  múltunkkal,  bűneinkkel  és
   találkozhatunk az irgalmas Istennel,  aki a lelki megújulás  ajándékozója.
   Elfogadom-e Isten kegyelmét, amely által újjászülethetek?
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Jézusom, miután  leszálltál  az  alvilágra  is,  fölmentél  az  égbe.  Úgy
   betöltötted az  egész Világmindenséget.  minden irányban,  hogy ezentúl  –
   boldogságunkra – lehetetlen már kilépnünk Belőled. Amen.
   Teilhard De Chardin