2014. december 24. – Szerda

2014.12.24 10:11

 Abban az időben Zakariás,  János atyja eltelt  Szentlélekkel, és ezekre  a
   prófétai szavakra nyílt az ajka:
   „Áldott az  Úr, atyáink  Istene,  mert meglátogatta  és megváltotta  az  ő
   népét;  erős   szabadítót   támasztott  minekünk   szolgájának,   Dávidnak
   családjából. Amint szólott a szentek szájával, ősidők óta a próféták  ajka
   által, megszabadít  az  ellenség kezéből,  mindazoktól,  akik  gyűlölettel
   néznek minket;  atyáinkkal  irgalmat  gyakorol,  hogy  szent  szövetségére
   emlékezzék, az  esküre, amelyet  Ábrahám atyánknak  esküdött, hogy  nekünk
   váltja be, amit ígért;  hogy félelem nélkül  és megszabadulva az  ellenség
   kezéből, neki szolgálatot teljesítsünk: szentségben és igazságban  járjunk
   előtte napról napra, amíg élünk.
   Téged pedig, gyermek, a fölséges  Isten prófétájának fognak mondani,  mert
   az Úr előtt jársz, egyengetni az  ő útját; az üdvösség ismeretére  tanítod
   nemzetét, hogy bocsánatot nyerjen minden bűnük Istenünk irgalmas szívétől,
   amellyel meglátogat minket felkelő Napunk a magasságból, hogy fényt hozzon
   azoknak, akik sötétségben és halálos  homályban ülnek, lépteinket pedig  a
   béke útjára vezérelje.”
   Lk 1,67-79

   ________________________________

   2014. december 25. – Urunk születése - Karácsony – Éjféli mise

   Azokban a  napokban  Augusztusz császár  elrendelte,  hogy írják  össze  a
   földkerekség lakosságát. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíria
   kormányzója  Kirinusz  volt.  Mindenki   elment  a  maga  városába,   hogy
   összeírják.  Galilea  Názáret  nevű  városából  József  is  fölment  Dávid
   városába, a  judeai Betlehembe,  hogy összeírják  eljegyzett  feleségével,
   Máriával, aki  gyermeket  várt.  Amíg  ott  tartózkodtak,  beteltek  Mária
   napjai, hogy megszülje gyermekét. Világra hozta elsőszülött fiát,  pólyába
   takarta és jászolba fektette, mert nem kaptak helyet a szálláson.
   A környéken pásztorok  tanyáztak a  szabad ég alatt,  nyájukat őrizték  az
   éjszakában. Egyszerre  csak  megállt  előttük  az Úr  angyala,  és  az  Úr
   dicsősége  beragyogta  őket.  Nagyon  megrémültek.  Az  angyal  így  szólt
   hozzájuk: „Ne féljetek! Íme, jó hírt hozok nektek, amely nagy öröm lesz az
   egész népnek.  Ma  megszületett  a  Megváltótok,  az  Úr  Krisztus,  Dávid
   városában. Ez  lesz nektek  a jel:  kisdedet találtok  pólyába takarva  és
   jászolba fektetve.” Az  angyalt hirtelen nagy  mennyei sereg vette  körül.
   Istent dicsőítve ezt zengték: Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség
   a földön a jóakaratú embereknek!
   Lk 2,1-14
    

   Elmélkedés:

   Lukács evangélista  olyannyira  pontosan  szerkeszti meg  írását,  hogy  a
   Keresztelő Jánossal és Jézussal kapcsolatos események párhuzamos menetéből
   könnyen kitalálhatjuk, hogy János születése  után ma az édesapa,  Zakariás
   hálaadó imája következik, majd pedig holnap Jézus születése.
   Miként Mária az  irgalmas Istent magasztalta  Erzsébetnél tett  látogatása
   alkalmával, ugyanúgy Zakariás ujjongó,  hálaadó, a mindenható Istent  áldó
   imádságában is az  irgalom, az  irgalmas Isten áll  a középpontban.  Isten
   irgalma nem csupán  János születésének konkrét  esetében, hanem  számtalan
   más alkalommal is megmutatkozott a választott nép múltjában, erre történik
   utalás az első részben. Majd az  ima második felében a jövőre  vonatkozóan
   fogalmazódik meg, hogy a Megváltó  születése szintén az irgalomban  gazdag
   Istennek köszönhető.
   Az irgalom mellett Zakariás imájának másik kulcsszava a szabadítás,  amely
   Istentől eredő, neki köszönhető  szabadulásként és megváltásként  egyaránt
   értelmezhető. Az  emberiség  megszabadul  mindentől,  ami  akadályozza  az
   Istennel való  kapcsolatban,  és  elnyeri  a  megváltást,  a  bűntől  való
   szabadulást. Így jutunk el Isten gyermekeinek szabadságára. Így jutunk  el
   a félelem nélküli  hitre. Így  mondunk igent arra,  hogy Istent  szabadon,
   szeretetből szolgáljuk. Ezt  a szabadságot akkor  fogom igazán érezni,  ha
   Máriához,  Erzsébethez  és  Zakariáshoz   hasonlóan  engem  is  eltölt   a
   Szentlélek.
   © Horváth István Sándor
    
     Imádság:

   Drága Jézus! Segíts, hogy fényed hordozói lehessünk, bármerre visz  utunk.
   Töltsd el szívünket életadó  Lelkeddel, itass át  és végy birtokba  minket
   oly teljességgel, hogy életünk már csak a Te kisugárzásod legyen.  Ragyogj
   át rajtunk, és úgy  élj bennünk, hogy mindenki,  akivel találkozunk, a  Te
   jelenlétedet érezze  meg általunk.  Többé már  ne minket  lássanak,  hanem
   egyedül Téged, Jézus. Maradj velünk, s akkor úgy ragyoghatunk, ahogyan  Te
   ragyogsz, s világossággá válhatunk mások számára is.