2014. december 17. – Szerda

2014.12.17 08:44

 Jézus Krisztusnak, Dávid  és Ábrahám fiának  családfája. Ábrahámnak  Izsák
   volt a fia, Izsáknak Jákob, Jákobnak Júda és testvérei, Júdának Fáresz  és
   Zára  Támártól,  Fáresznek  Eszróm.  Eszrómnak  Arám,  Arámnak   Aminadáb,
   Aminadábnak Náásszon,  Náásszónnak  Szalmon,  Szalmonnak  Bóász  Ráhábtól,
   Bóásznak Jóbéd Rúttól, Jóbédnek Izáj, Izájnak pedig Dávid király.
   Dávidnak  Salamon  volt  a  fia  Uriás  feleségétől,  Salamonnak   Roboám,
   Roboámnak Abija,  Abijának  Ászáf,  Ászáfnak  Jozafát,  Jozafátnak  Jórám,
   Jórámnak Ozijás,  Ozijásnak  Joatám, Joatámnak  Acház,  Acháznak  Ezekiás,
   Ezekiásnak Manasszesz,  Manasszesznek  Ámosz, Ámosznak  Joziás,  Joziásnak
   pedig Jekoniás és testvérei a babiloni fogság idején.
   A babiloni fogság  után: Jekoniásnak  Szálátiél volt  a fia,  Szálátiélnek
   Zorobábel,  Zorobábelnek  Ábiud,  Ábiudnak  Elijakim,  Elijakimnak   Ázór,
   Ázórnak  Szádok,  Szádoknak   Áhim,  Áhimnak   Eliud,  Eliudnak   Eleazár,
   Eleazárnak Mattán, Mattánnak Jákob, Jákobnak pedig József. Ő volt a  férje
   Máriának, akitől a Krisztusnak nevezett Jézus született.
   Összesen tehát: Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzedék, Dávidtól a babiloni
   fogságig  tizennégy  nemzedék,  és  a  babiloni  fogságtól  Krisztusig  is
   tizennégy nemzedék.
   Mt 1,1-17

   Elmélkedés:

   Nyilvános működése idején a  zsidó vallási vezetők  tudni akarták és  több
   alkalommal meg is  kérdezték Jézust,  hogy kinek a  küldetésében tanít  és
   milyen hatalommal teszi csodáit, miként erről a múlt héten már szó  esett.
   Csodáit látva  például  a názáretiek  nem  értették, milyen  erővel  képes
   rendkívüli csodákat tenni  az a  Jézus, akinek családját  jól ismerték,  s
   akit ők Józsefnek, az ács fiának tartottak (vö. Lk 4,22). Az élő kenyérről
   szóló beszédet követően szintén ez a vélemény hangzik el (vö. Jn 6,42).
   Írásának kezdetén  Máté  evangélista  igyekszik  magyarázatot  adni  Jézus
   származására vonatkozóan, ezért összeállítja Jézus családfáját, amelyet  a
   mai evangéliumban olvasunk. Jól vagy kevésbé ismert ószövetségi  személyek
   sorakoznak Ábrahámtól,  a zsidó  nép ősatyjától  egészen Jézus  koráig.  A
   családfa egyik kulcsfontosságú szereplője Dávid király. Az evangélista  az
   ő leszármazottjaként  mutatja be  Jézust. Ennek  oka az,  hogy a  korabeli
   felfogás szerint a messiás Dávid király családjából származik.
   A névsorban férfiak következnek  egymás után, utolsóként Józsefet  említi.
   Szent Józsefről tudjuk,  hogy Jézusnak  nem vérszerinti  apja volt,  hanem
   csak a  nevelőapja. Mivel  ő  volt Máriának  a  férje, ezért  a  törvények
   szerint őt vélelmezték Jézus apjának, ahogyan erről az említett esetek  is
   tanúskodnak. A  felsorolás így  fejeződik  be: „Ő  (József) volt  a  férje
   Máriának, akitől a Krisztusnak nevezett Jézus született” (Mt 1,16). A  sok
   férfinév olvasása után  egyesek hajlamosak a  mondatban szereplő  „akitől”
   névmást  Józsefre  vonatkoztatni,   pedig  az  nem   őrá,  hanem   Máriára
   vonatkozik. Helyesen értelmezve két állítás fogalmazódik meg a  mondatban.
   Az első:  József volt  a  férje Máriának.  A második:  Máriától  született
   Jézus.
   És ha nem  József volt Jézus  vérszerinti atyja, akkor  ki? E kérdésre  ad
   választ a holnapi evangélium.
   © Horváth István Sándor
    
    Imádság:

   Urunk, tégy méltóvá minket, hogy az egész világon szolgálhassuk azokat  az
   embertársainkat, akik szegénységben élnek és  halnak meg. Add meg nekik  a
   mai napon  a  mi kezünk  által  mindennapi  kenyerüket, és  a  mi  megértő
   szeretetünk által adj nekik békét és örömet.