2014. december 12. – Péntek

2014.12.12 11:44

 Egy alkalommal  így  szólt  Jézus  a  néphez:  „Kihez  hasonlítsam  ezt  a
   nemzedéket? Hasonlít  a  piacon  tanyázó  gyermekekhez,  akik  odakiáltják
   pajtásaiknak: »Furulyáztunk,  de  nem táncoltatok.  Siránkoztunk,  de  nem
   zokogtatok.« Eljött  János.  Nem eszik,  és  nem iszik;  azt  mondják  rá:
   »Ördöge van.« Eljött az Emberfia. Eszik-iszik, és azt mondják rá: »Lám,  a
   falánk, borissza  ember,  a  vámosok  és  a  bűnösök  barátja!«  Az  Isten
   bölcsességét azonban művei igazolták.”
   Mt 11,16-19

   Elmélkedés:

   A Keresztelő Jánosról szóló beszéd (tegnapi evangélium) folytatásaként  ma
   azokról szól Jézus, akik nem hallgattak sem a prófétákra, sem Jánosra, sem
   őrá. Egyszerű szavakkal írja le azt az ostoba nemzedéket, amely nem ismeri
   fel a  messiási időket,  nem  veszi észre  a  jeleket, nem  hallgat  Isten
   küldötteire.  Feltehetően   egy  gyerekjátékból,   egy  mondókából   idéz:
   „Furulyáztunk, de nem  táncoltatok. Siránkoztunk, de  nem zokogtatok”  (Mt
   11,17). Szavaiban nincs semmi bántó vagy sértő szándék, hanem rá  szeretne
   mutatni az ésszerűtlen viselkedésre.  Egyszerű, gyermeki, könnyen  érthető
   szavakkal  figyelmeztet,  hogy  minden  időben  és  helyzetben  meg   kell
   találnunk a helyes viselkedést.
   A pszichológusok sokat beszélnek arról, hogy gyerekkorunkban mennyi  lelki
   sebet szerzünk, s ezek milyen nyomot hagyhatnak bennünk további életünkre.
   A gyermekkor  számos  csalódását  nehéz  elfelednünk.  Jézus  pedig  arról
   beszél, hogy érdemes  megőriznünk a gyermeki  lelkületet. „Ha nem  lesztek
   olyanok, mint a kisgyerekek, nem mentek be a mennyek országába” (Mt 18,3).
   Természetesen  nem   a   gyermekkori  sérelmek   és   bántások   szüntelen
   emlékezetére   gondol,   hanem   a   gyermeki   lelkületre,   tisztaságra,
   ártatlanságra, engedelmességre.
   A  rövid  beszéd  végén  a   mi  Urunk  az  ostoba  emberi   viselkedéssel
   szembeállítja Isten  bölcsességét,  amely  megmutatja  a  helyes  gyermeki
   lelkület útját.
   © Horváth István Sándor
    
    Imádság:

   Uram, adj  éleslátást a  dolgok észlelésére,  erőt azok  megragadására  és
   megtartására; képességet és rátermettséget  arra, hogy ezekhez még  mindig
   hozzá tudjak  tanulni! Adj  tévedhetetlen ítéleteket  a számba!  A  helyes
   beszéd kegyelméért  is  esdeklek!  Döntsd  el  nálam  mindig  a  kezdetet,
   határozd meg  előrehaladásom  irányát,  és biztosítsd  a  vég  sikeres  és
   eredményes kimenetelét!

   Aquinói Szent Tamás