2014. december 10. – Szerda

2014.12.10 22:09

 Abban az időben Jézus így szólt az őt követő emberekhez: „Jöjjetek  hozzám
   mindnyájan,  akik  fáradtak  vagytok,  és  terhek  alatt  görnyedtek:   én
   felüdítelek titeket! Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem,  mert
   én szelíd vagyok és alázatos szívű –, és nyugalmat talál lelketek. Mert az
   én igám édes, és az én terhem könnyű.”
   Mt 11,28-30

   Elmélkedés:

   A megbeszélt találkozóra időben  érkezem. A másik  személy viszont nem,  ő
   késik. Még egyszer ellenőrzöm a határidőnaplómban a találkozó  időpontját,
   de minden stimmel, tehát már itt kellene lennie. Egy idő után  bosszantani
   kezd  késése.  Bosszant,   hogy  rabolja  a   drága  időmet.  Bosszant   a
   pontatlansága, az, hogy megvárakoztat, s  még csak nem is jelzi  telefonon
   késését. Mérgelődni kezdek magamban, mert  nem először fordul elő vele  az
   ilyen. Mérges vagyok,  mert szerintem nincs  joga megvárakoztatni,  hiszen
   annyi más teendőm  volna. Bosszankodva találgatom  magamban, vajon  milyen
   kifogásokkal fogja magyarázni a későbbi érkezést.
   Várni valakit, türelmesen vagy türelmetlenül várakozni valakire, aki előre
   nem  tudhatóan  pontosan   vagy  késve  fog   érkezni  –  egy   mindennapi
   élethelyzet,  amit   mindannyian  átéltünk   már.  Más   helyzetekben   én
   várakoztatok meg valakit feleslegesen, rabolom idejét, s észre sem veszem,
   ha őt mindez bosszantja.
   Az adventben Istenre, az ő jövetelére várunk, és Isten vár ránk, vár arra,
   hogy megérkezzünk  hozzá. Ő  nem várakoztat  meg bennünket,  a késést  nem
   ismeri, pontosan  ismerjük  érkezése  idejét.  És  közben  türelmesen  vár
   bűnbánatunkra, megtérésünkre, vár, hogy elinduljunk felé. Mindenkit, engem
   is vár  ő,  aki  így  szól:  „Jöjjetek  hozzám  mindnyájan!”  (Mt  11,28).
   Megvárakoztatom vagy örömmel sietek felé?
   © Horváth István Sándor
    
     Imádság:

   Köszönöm Neked, Uram Jézus Krisztus,  hogy e világba jöttél, hogy  segítsd
   az embert és megmutasd a helyes utat. Bocsásd meg, ha elfeledkeztem  róla,
   hogy eljöveteled  valóban oly  döntő. Űzz  el minden  kételkedést és  önts
   ádventi gondolatokat szívembe. Engedd megtapasztalnom, hogy Te ma is  újra
   hozzánk jössz. Tarts éber  készenlétben, hogy örömmel fogadjalak.  Költözz
   be országunkba, házunkba, közösségünkbe és szívünkbe.